Az EU gazdasága a vártnál némileg erősebb alapokon kezdte a 2025-ös évet. Az előrejelzések szerint idén továbbra is szerény ütemben fog növekedni, és 2026-ban várhatóan felgyorsul a növekedés a fokozott globális politikai bizonytalanság és a kereskedelmi feszültségek ellenére.
Mérsékelt növekedés a globális gazdasági bizonytalanság közepette.
A Bizottság 2025. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a reál GDP 2025-ben az EU-ban 1,1%-kal, az euróövezetben pedig 0,9%-kal fog növekedni, ami nagyjából megegyezik a 2024-ben regisztrált ütemmel. 2026-ban a növekedés várhatóan 1,5%-ra gyorsul az EU-ban és 1,4%-ra az euróövezetben. Az euróövezetben az infláció várhatóan a 2024-es 2,4%-ról 2025-ben átlagosan 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,7%-ra lassul. Az EU-ban az infláció várhatóan hasonló dinamikát követ, 2024-ben valamivel magasabb szintről indulva, 2026-ban pedig alig 2% alá esik.
Romló kilátások, de rugalmas gazdaság
2024 utolsó negyedévében az EU gazdasága a vártnál erősebb, 0,4%-os növekedést mutatott, nagyrészt az erős belső keresletnek köszönhetően. Ez a pozitív lendület 2025 első negyedévében is folytatódott, az előzetes adatok 0,3%-os reál GDP-növekedést mutatnak. A mai előrejelzésben a növekedési kilátásokat jelentősen lefelé módosították. Ez nagyrészt a gyengülő globális kereskedelmi kilátásoknak és a nagyobb kereskedelempolitikai bizonytalanságnak tudható be. A tavaszi előrejelzés bizonyos feltételezéseken alapul a kereskedelmi vámokkal kapcsolatban. A modellben feltételezték, hogy az EU-ból, és gyakorlatilag az összes többi kereskedelmi partnerből származó amerikai áruimportra kivetett vámok 10%-on, az április 9-én alkalmazott szinten maradnak, kivéve az acélra és alumíniumra, valamint az autókra vonatkozó magasabb vámokat (25%-kal), valamint bizonyos termékekre (gyógyszerek és mikroprocesszorok) vonatkozó vámmentességeket. Az USA és Kína közötti kétoldalú vámokat alacsonyabbnak feltételezték, mint az április 9-én alkalmazottakat, de kellően magasnak ahhoz, hogy az USA és Kína közötti kétoldalú árukereskedelem jelentős csökkenéséhez vezessenek. A Kína és az USA által május 12-én végül elfogadott vámtarifák alacsonyabbnak bizonyultak a feltételezettnél, de még mindig elég magasak ahhoz, hogy ne érvénytelenítsék az USA és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt negatív hatás feltételezését. Az EU-n kívüli globális növekedést jelenleg 3,2%-ra prognosztizálják 2025-re és 2026-ra is, szemben a 2024 őszén előrejelzett 3,6%-kal. Ez a lefelé irányuló módosítás nagyrészt az Egyesült Államok és Kína gyengült kilátásait tükrözi. A globális kereskedelem lassulása még élesebb. Következésképpen az EU exportja várhatóan mindössze 0,7%-kal fog növekedni idén, miközben az áruexport újabb csökkenését részben ellensúlyozza a szolgáltatásexport ellenálló képessége – mivel azokat kevésbé érintik a kereskedelmi feszültségek. 2026-ban az export növekedése várhatóan 2,1%-ra gyorsul.
A bizonytalanság, jobban, mint a vámok, nyomást gyakorol a belföldi keresletre. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2024-es 1,8%-os csökkenését követően a beruházások mérsékelt fellendülése várható. Ez visszafogottabb, mint az ősszel várták, mivel az alacsonyabb általános aktivitás csökkenti a tőkeigényt. Eközben a kereskedelmi feszültségekre adott volatilis piaci reakció szigorodó hatással van a finanszírozási feltételekre. A beruházások várhatóan 1,5%-kal nőnek 2025-ben, majd 2026-ban tovább gyorsulnak 2,4%-ra. Ezt a gyorsulást az infrastrukturális és K+F beruházások vezérlik, részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) és a Kohéziós Alap támogatásának köszönhetően, valamint a lakásépítések fellendülése. 2026-ban a berendezésekbe történő beruházások várhatóan szintén újra lendületet vesznek. Ami a magánfogyasztást illeti, a növekedés várhatóan valamivel erőteljesebb lesz az ősszel előrejelzettnél, 2025-ben elérve az 1,5%-ot, 2026-ban pedig az 1,6%-ot. Ez nagyrészt a 2024-es erősebb növekedési lendületnek és a gyorsan enyhülő inflációs nyomás közepette továbbra is ellenálló munkaerőpiacnak köszönhető. A megnövekedett megtakarítások mindazonáltal továbbra is korlátozzák a fogyasztási dinamikát.
A munkaerőpiac továbbra is erős, a reálbérek javulnak
2024-ben a foglalkoztatás folyamatos bővülése 1,7 millió új munkahely létrejöttét eredményezte az uniós gazdaságban, ezzel új rekordot döntött a munkahelyek száma az Unióban. A szerény gazdasági növekedés ellenére a foglalkoztatás várhatóan további 2 millió munkahellyel bővül az előrejelzési időszak végére. A munkanélküliségi ráta várhatóan új történelmi mélypontra, 5,7%-ra csökken 2026-ban. A 2024-es 5,3%-os bővülés után a nominális bérek növekedése 2025-ben és 2026-ban lassulni fog. A munkavállalók továbbra is profitálnak a reálbér-emelésekből, és várhatóan teljes mértékben visszanyerik az elmúlt években elvesztett vásárlóerejüket, amelyet az infláció megugrása okozott.
Az infláció továbbra is csökken
A 2022 végén kezdődött dezinflációs folyamat várhatóan folyamatosan halad előre. Miután 2024-ben 2,4%-ra csökkent, az euroövezet harmonizált fogyasztói árindexe (HICP) inflációja várhatóan már 2025-ben eléri az EKB 2%-os célértékét, majd 2026-ban tovább csökken. Az energiahordozók árai 2024 ősze óta jelentősen csökkentek, és várhatóan folytatják csökkenő pályájukat. Hasonlóképpen, az erősödő euró is hozzájárulhat a dezinflációs nyomáshoz.
A hiányok marginálisan fognak növekedni
Miután 2024-ben 3,2%-ra csökkent, az EU államháztartási hiánya várhatóan 2025-ben 3,3%-ra nő, és 2026-ban is ezen a szinten marad. Az államadósság GDP-aránya várhatóan 2025-ben a GDP 83,2%-ára, 2026-ban pedig 84,5%-ára emelkedik uniós szinten, miután négy éven át viszonylag gyors csökkenést mutatott.
Fokozott bizonytalanság a globális kereskedelmi feszültségek közepette
A kilátásokat övező kockázatok lefelé billennek. A globális kereskedelem további feldarabolódása mérsékelheti a GDP növekedését és újraélesztheti az inflációs nyomást. Az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák is gyakoribbak, és továbbra is a növekedés lefelé irányuló kockázatának állandó forrását jelentik. Pozitív oldalról nézve az EU és az USA közötti kereskedelmi feszültségek további enyhülése vagy az EU más országokkal folytatott kereskedelmének gyorsabb bővülése, többek között új szabadkereskedelmi megállapodások révén, fenntarthatná az EU növekedését. A megnövekedett védelmi kiadások is pozitívan járulhatnak hozzá. A versenyképesség fokozását célzó reformok előmozdítása, mint például az egységes piac elmélyítése és a megtakarítási és befektetési unió előmozdítása, valamint egy ambiciózus egyszerűsítési terv végrehajtása tovább erősítheti az EU gazdaságának ellenálló képességét.