Az Unió helyzete- von der Leyen elnök értékelése

A vitát megnyitva Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így fogalmazott: „Ezekben a példátlan időkben egyértelműségre és eltökéltségre van szükségünk Európa irányításához. Olyan Európára van szükségünk, amely felelősséget vállal saját biztonságáért, megkönnyíti a vállalkozások dolgát és védi a munkahelyeket. Egy igazságosabb Európára, amely kiáll a demokratikus értékeink mellett. Amikor a világ gyakran úgy tűnik, mintha lángokban állna – az Ukrajnával szembeni orosz agresszió és a borzalmas gázai helyzet miatt –, a Parlament arra törekszik, hogy Európa új és merész ötletekkel álljon elő.”

„Ez Európa függetlenségének pillanata kell, hogy legyen,” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Európának képesnek kell lennie gondoskodni saját védelméről és biztonságáról, ellenőrizni a gazdaságait hajtó technológiákat és energiákat, eldönteni, milyen társadalomban és demokráciában akarunk élni, és nyitottnak kell maradnia a világ felé.

Ukrajnával kapcsolatban Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a 19. szankciócsomaggal és az orosz fosszilis tüzelőanyagok gyorsabb kivezetésével növelni fogják az Oroszországra nehezedő nyomást. A Bizottság továbbá javaslatot fog tenni egy „Minőségi katonai előny” programra, amely támogatni kívánja a befektetéseket az ukrán fegyveres erőkbe, illetve egy „Keleti szárny őrzése” kezdeményezésre, amely független stratégiai képességekkel látja majd el Európát. „Európa teljes szolidaritást vállal Lengyelországgal,” – mondta az orosz drónok által Lengyelország és Európa légterének „felelőtlen és példátlan” megsértésével kapcsolatban.

A gázai háborúval kapcsolatban von der Leyen kijelentette, hogy „az ember által előidézett éhezést soha nem szabad háborús fegyverként használni. A gyermekek és az emberiség érdekében ennek véget kell vetni”. Bejelentette, hogy a Bizottság szándéka „felfüggeszteni az Izraelnek nyújtott bilaterális támogatásunkat”, szankciókat javasolni a szélsőséges izraeli miniszterek és erőszakos telepesek ellen, illetve részlegesen felfüggeszteni a társulási megállapodás kereskedelemmel foglalkozó részét. Európa célja „valódi biztonság Izraelnek és minden palesztin számára biztonságos jelen és jövő. Ez pedig azt jelenti, hogy a túszokat szabadon kell engedni," – hangsúlyozta.

A versenyképességről és az egységes piacról szólva von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy a digitális euró, valamint az európai megtakarítási és beruházási unió egyaránt megkönnyíti a vállalatok és a fogyasztók helyzetét. Bejelentett egy több milliárd eurós „Növekvő Európa Alapot” a fiatal, gyorsan növekvő, kritikus technológiai területeken működő vállalatokba történő jelentős befektetések támogatására. Emellett bejelentette az európai termelés fellendítését célzó „Akkumulátor-felpörgető” csomagot, illetve a minőségi munkahelyekről szóló jogszabályt és a szegénység 2050-ig történő felszámolását segítő stratégiát.

Az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodással kapcsolatban elmondta: „Kétségtelenül a lehető legjobb megállapodást kötöttük”, amely fontos stabilitást biztosít és megelőzi a teljes kereskedelmi háború kialakulását.

A politikai képviselőcsoportok felszólalói

Manfred Weber (EPP, Németország) megköszönte a Bizottságnak, hogy számos területen eredményeket ért el, a bürokrácia csökkentésétől kezdve az uniós védelem megerősítésén át az illegális migráció visszaszorításáig. Azt ígérte, továbbra is támogatni fogja a Bizottság munkáját az EU-USA és a Mercosur kereskedelmi megállapodások támogatásával, mivel az alternatíva kereskedelmi háború lenne. Az európai zöld megállapodással kapcsolatban elmondta, az EU éghajlat-politikájának reálisnak kell lennie, és támogatnia kell a technológiai semlegességet. Arra is felszólította képviselőtársait, hogy gyorsítsák fel a munkát számos uniós jogszabály ügyében, és kerüljék az ideológiai összetűzéseket.

„Hol van Európa?,” – tette fel a kérdést Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország), hozzátéve, hogy a lépéskényszer és az egység nem írhatja felül Európa ambícióit és saját érdekeinek előmozdítását. García bírálta az Egyesült Államokkal kötött „igazságtalan és elfogadhatatlan” kereskedelmi megállapodást, és közölte, eltökélt szándéka módosítani azt. „És hol van Európa, amikor Gáza haldoklik?,” – kérdezte, mondván, hogy az Izraellel való együttműködés felfüggesztésére tett javaslat túl későn jött.

Jordan Bardella (PfE, Franciaország) elítélte von der Leyent, amiért támogatja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Bírálta az EU javaslatát a kínai járművek vámjainak csökkentésére, valamint az energiaipari szabályokat, amelyek figyelmen kívül hagyják Franciaország alacsony költségű nukleáris előnyét. Bardella bírálta az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást, amely szerinte kulcsfontosságú francia iparágakat áldoz fel – a védelmet, a bortermelést, a luxuscikkeket és a gyógyszeripart –, míg kisebb nemzetek jobb alkukat kötnek.

Az ECR képviselőcsoport társelnöke, Nicola Procaccini (ECR, Olaszország) kijelentette, Európának „meg kell erősítenie értékeit, gazdaságát és szövetségeseit”. Hozzátette, hogy az ECR támogatja az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodást, „mert az jobb, mint egy kereskedelmi háború szövetségesek között, akiknek szükségük van egymásra”. Kijelentette, hogy az európai zöld megállapodás „ma túl nagy akadályt jelent az európai versenyképesség számára”, és üdvözölte a migrációs politikával kapcsolatos legújabb javaslatokat, sürgetve a visszaküldési politika gyakorlatának hatékony alkalmazását.

Valérie Hayer (Renew, Franciaország) arra figyelmeztetett, hogy az EU elveszíti az európaiak bizalmát, mert túl gyenge lett ahhoz, hogy megvédje őket. Integráltabb, szuverénebb és föderálisabb Európai Uniót sürgetett. Arra is figyelmeztetett, hogy az EU egzisztenciális kulturális háborúval néz szembe, amely veszélyezteti az európai életformát, a polgárok szabadságait és függetlenségét. Gyakorlati lépéseket sürgetett a Demokráciapajzs és a versenyképesség ügyében, valamint Oroszország és Izrael agresszív fellépése ellen. Végül az Unió reformját célzó konvent összehívását szorgalmazta.

Bas Eickhout (Zöldek/EFA, Hollandia) felszólította Európát, hogy „ne piacként gondolkodjon, hanem hatalomként”. Hozzátette, hogy Európának magabiztosságot kell mutatnia, és azonnal lépnie kell a gázai helyzet megoldása érdekében. Eickhout szerint a biztonság azt is jelenti, hogy tenni kell a klímaváltozás ellen. Befektetéseket szorgalmazott az európai megújuló energiaforrásokba és más iparágakba az autokraták elleni küzdelem érdekében, ugyanakkor az európai munkaerőbe, oktatásba, infrastruktúrába és a zöld innovációba is be kell fektetni szerinte, hogy javuljon Európa versenyképessége.

Martin Schirdewan (A Baloldal, Németország) az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást „teljes kapitulációnak” nevezte. Összefüggésbe hozta a szabadkereskedelmi politikát a növekvő szegénységgel, a munkahelyek megszűnésével és a megélhetési költségek emelkedésével, miközben milliárdokat fektetnek a fegyverkezésbe, és „brutális megszorításokat” hajtanak végre a nyugdíjak és a szociális ellátások terén. Elítélte az EU hallgatását az izraeli hadsereg által Gázában okozott humanitárius válság és általuk elkövetett háborús bűnök ügyében, kettős mércével vádolta a közös külpolitikát, és azzal, hogy nem játszik érdemi szerepet a béke megteremtésében.

René Aust (ESN, Németország) szerint míg a piacok világszerte növekednek, Európa lemarad a vállalkozói szabadság hiánya miatt. A migrációs politikát is okolta az erőszak, a bűnbandák, a kábítószerek és a nők biztonságával kapcsolatos problémák növekedéséért Európában.