Elkészült az Európai Számvevőszék 13/2026. sz. számvevőszéki különjelentés „A szolgáltatások egységes piaca: Továbbra sem elégségesek a határokon átnyúló szolgáltatások előtt álló akadályok felszámolására irányuló bizottsági intézkedések” címmel, melynek elkészítését Hans Lindblad számvevőszéki tag irányította.
A Számvevőszék úgy véli, hogy az Európai Bizottság nem tett eleget azon jelentős akadályok felszámolása érdekében, amelyekkel a szolgáltatásaikat egy másik uniós országban nyújtó uniós vállalkozások már évek óta szembesülnek. A jelentésben utalnak több olyan kritikus tanulmányra, amely az ellenőrzés témájával kapcsolatos, például a Draghi-jelentésre, valamint a Letta-jelentésre is.
A különjelentés 24 nyelven megtekinthető ide kattintva.
Az Unió igyekszik fellendíteni a határokon átnyúló szolgáltatásokat, de kevés sikerrel - sajtóközlemény
- Az Európai Unióban a szolgáltatásnyújtás csupán 20%-a zajlik határokon keresztül
- Az Unió egységes piacán az akadályok 60%-a több mint 20 éve áll fenn
- Az Unió nem tesz eleget a tartós akadályok felszámolásáért
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Európai Bizottság nem volt elég aktív azoknak a jelentős akadályoknak a felszámolásában, amelyekkel a szolgáltatásaikat az Unió egy másik országában nyújtó uniós vállalkozások régóta szembesülnek. Az Unió pénzügyi ellenőrző szervének bírálata szerint a Bizottságnak nincsenek egyértelmű céljai és stratégiai ambíciója; észrevételezi ugyanakkor, hogy felelősek maguk az uniós tagállamok is, mert szabályozási vagy közigazgatási intézkedéseik akadályozzák a szolgáltatások egységes piacának integrációját. Ellenőrzésünk témájában a közelmúltban több kritikus tanulmány is született, így csak 2024-ben az európai versenyképesség jövőjéről szóló Draghi-jelentés, valamint a Letta-jelentés az egységes piac jövőjéről.
Az uniós országokban a gazdasági teljesítmény, illetve a GDP mintegy 70%-át a szolgáltatások teszik ki, az építkezésektől és a közlekedéstől az építészetig, az informatikai és a foglalkoztatási szolgáltatásokig, ám mindezeknek csak 20%-át nyújtják határokon átnyúló módon. A Letta-jelentés szerint a szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához még jelentős akadályokat kell felszámolni. A gondokat alapjában a nemzeti engedélyezési és tanúsítási követelmények jelentős eltérései, a más-más nemzeti szabályozás, a nehézkes adminisztratív eljárások és a munkavállalók külföldre küldésének korlátai okozzák: mindezek tartósan fennálló akadályok, amelyek megnehezítik és költségessé teszik a vállalkozások számára a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást.
„Az uniós vállalkozásoknak mindmáig igen nehéz a dolguk, ha határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra adják a fejüket – jelentette ki Hans Lindblad, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – A Bizottság továbbra sem elég aktív az akadályok felszámolásában.”
A szolgáltatások egységes piaca előtt álló, 2002-ben feltárt akadályok mintegy 60%-a még 2023-ra sem szűnt meg, és továbbra is akadályozta az üzleti tevékenységet és az árversenyt. A Bizottság tett ugyan lépéseket a probléma kezelésére, de 2025-ig sem stratégiailag összefogott megközelítéssel nem rendelkezett, sem a potenciálisan legzavaróbb akadályok megfelelő kezelésére nem volt eljárása. Nem sokat változott a helyzet azóta sem, hogy a Bizottság 2025-ben elfogadta egységes piaci stratégiáját, amelynek eszközei valószínűsíthetően nem lesznek eredményesek.
A Bizottság igyekezett megkönnyíteni a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást az uniós országok számára, ám a vállalkozások továbbra sem jutnak hozzá minden szükséges információhoz, hogy valamely más uniós országban kezdhessenek szolgáltatásnyújtásba. Ráadásul az Unió éves gazdaságpolitikai koordinációs mechanizmusa, az ún. európai szemeszter sem ösztönzi a szolgáltatások jelentős szabályozási reformját, és kevés ország használta fel a Covid19 utáni helyreállítási alapokat a szolgáltatási ágazatok reformjára és a szabályozási akadályok felszámolására.
Összességében a szolgáltatások egységes piacán a szabályok érvényesítése gyengének volt mondható. Elsődleges eszközeként a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást alkalmazta, de nagy nehézségekbe ütközött ennek során. Nem mondható, hogy mindig gyorsan járt volna el, amikor valamely ország megsértette az uniós szolgáltatási irányelvet. Nehézkesen dolgozta fel a vállalkozások által az uniós szabályokat állítólagosan megsértő országokkal szemben benyújtott panaszokat: ezek rendezése néha nagyon elhúzódott, ami hátrányos helyzetbe hozta a kisvállalkozásokat.
Számos vizsgálat mutatott rá, hogy a jelenlegi akadályok felszámolása jelentős előnyökkel járna. A Bizottság azonban nem tud teljes körű és naprakész képet alkotni a határokon átnyúló szolgáltatások előtt álló akadályokról, és nem elemezte kellően azok felszámolásának költségeit, előnyeit és hatását.
A Számvevőszék több módját javasolja annak, hogy a Bizottság eredményesebben biztosítsa a szolgáltatások egységes piacának működését. A Bizottságnak világosabb és ambiciózusabb stratégiát kell kidolgoznia, aktívabban kell kihasználnia az európai szemeszter lehetőségeit, és jobban kell ösztönöznie a tagállamokat a szükséges reformok végrehajtására. Egyértelműbbé kell tennie továbbá a jogszabályokat, a szabálysértések területén a jelentős hatással járó esetekre kell összpontosítania, jobb eszközökkel kell megkönnyítenie a határokon átnyúló szolgáltatásokat, valamint értékelnie kell a szolgáltatások egységes piacának kiteljesítése terén születő eredményeket.
Háttér-információ
Az Európai Unióban az egyéneknek és a vállalkozásoknak joguk van ahhoz, hogy megkülönböztetés és indokolatlan korlátozások nélkül nyújtsanak és vegyenek igénybe határokon átnyúló szolgáltatásokat. A szolgáltatások szabad mozgása előmozdítja a versenyt és a növekedést, és erősíti az Unió egységes piacát. A szolgáltatási irányelv az uniós szolgáltatáskereskedelem legjelentősebb nemzeti akadályainak felszámolására irányuló fő jogalkotási eszköz.
A határokon átnyúló kereskedelem intenzitását illetően 2023-ban az import és az export a nagy- és kiskereskedelmi ágazat árbevételének 0,4%-át, az építőiparénak 0,8%-át, a jogi és számviteli szolgáltatásokénak 4,6%-át, a mérnöki szolgáltatásokénak 6,6%-át, a közlekedésének 8,1%-át, a számítógépes szolgáltatásokénak 15%-át, a rekláménak és piackutatásénak pedig 31,8%-át tette ki. A Bizottság saját elemzésének becslése szerint további ambiciózus reformok 2027-ig 2,5%-os többletnövekedést eredményezhetnek az Unió GDP-jében.
13/2026. sz. különjelentés: „A szolgáltatások egységes piaca: Továbbra sem elégségesek a határokon átnyúló szolgáltatások előtt álló akadályok felszámolására irányuló bizottsági intézkedések” című jelentés a Számvevőszék honlapján érhető el, a főbb tények és megállapítások egyoldalas áttekintésével. Ezt a jelentést a szolgáltatási irányelvről szóló 2016. évi különjelentés előzte meg.