A 2023. évi őszi adócsomag végleges tervezete számos egyéb módosítási javaslatot tartalmaz a korábbi verzióhoz képest.
Összagyűjtöttük a kifejezetten új, a tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatokat.
I. Egyéni vállalkozók adózása
- Új fogalomként kerül bevezetésre az induló vállalkozás fogalma, ami olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás minősül, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
- Egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt bevezetése január 1-jétől: Az adókedvezmény a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat illeti meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnek igénybe.
- Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terheinek jelentős egyszerűsítése: a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben negyedévente kell az adóelőleget megállapítani és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, azonban a negyedéves bevallási kötelezettség megszűnik.
- Egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésének szabályai (2025. január 1.): A javaslat szerint bevezetnek egy ún. diktált járulékalapot, amely mind a vállalkozói jövedelemadózást, mind az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér. A javaslat értelmében a társadalombiztosítási járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozók legalább a minimálbérig, a mellékállású egyéni vállalkozók pedig a minimálbér 30 százaléka után teljesítik. Továbbá a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál a választott járulékalap intézményét vezetik be, amely alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.
- Megszűnik a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel (2025. január 1.): A vonatkozó rendelkezés szerint 2025-től megszűnne a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbségtétel, továbbá a minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell majd érteni.
II. Általános forgalmi adó
- Kibővítésre került a nyugta kötelező adattartalmát e-nyugta alkalmazása esetében, illetve azt is rögzíti, hogy az e-nyugta a nyugtatárba történő beérkezés esetén tekinthető kibocsátottnak (2025. január 1.)
- Pontosításra kerül a vámtarifaszám (továbbiakban: vtsz.) besorolást a kedvezményes, 5%-os adókulcs alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek) tekintetében.
- Kiegészítésre kerül a 18%-os kulccsal adózó tejtermékek körét is, nevesítetten a desszert jellegű sajtkészítményekkel a megjelölt vtsz. alatt
- Társasági adók, különadók
- Energiahatékonysági adókedvezmény: az általános csoportmentességi rendelet változásával összhangban külön szabályozza az általános energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat és felújításokat, illetve az épületenergetikai projekteket.
- Reklámadó: a tervezet 2024. december 31-ig meghosszabbította a 0%-os adókulcs alkalmazását. Amennyiben a Parlament a tervezetet jelen formájában elfogadja, a reklámadó fizetésére kötelezettek további egy évig még biztosan mentesülnek a fizetési kötelezettség alól.