Az elmúlt időszakban több bejelentés érkezett arról, hogy egyes iskolák vagy cégek megkeresik a nyilvántartásba vett duális képzőhelyeket, együttműködést kínálva fizetős szakmai oktatásokhoz kapcsolódóan.
Ezek az intézmények jellemzően a szakmajegyzékben szereplő alapszakmák képzését hirdetik felnőttek számára, önköltséges, tandíjas formában. A tandíj összege elérheti az 500–600 ezer forintot is, cserébe rugalmas képzési feltételeket és vizsgagaranciát ígérnek a jelentkezőknek.
A képzések túlnyomó része online zajlik, digitális tananyagokra építve. A gyakorlati képzés minimális: például ács szakma esetében az ágazati alapvizsga és a szakmai vizsga előtt mindössze 5–5 nap gyakorlati képzést biztosítanak.
Ez a megközelítés a hagyományos, régi felnőttképzést idézi, ami már nem felel meg a jelenleg hatályos szakképzési jogszabályoknak. Ezek a cégek éppen ezért abban látnak garanciát, hogy olyan duális képzőhelyekkel lépnek partnerségre, amelyeket a területi kamara már nyilvántartásba vett és folyamatosan ellenőriz. Ez a szigorú folyamat biztosítékot nyújt arra, hogy ezek a képzőhelyek rendelkeznek az előírt személyi és tárgyi feltételekkel a minőségi oktatáshoz. Az együttműködésért cserébe a képzőhelyek akár 200-300 ezer forint/fő díjazásban is részesülhetnek.
Jogszabályi háttér
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 9. § (1) bekezdése értelmében szakképzés kizárólag szakképző intézményben szervezhető.
Az Szkt. 22. § (1) bekezdése kimondja, hogy szakképző intézményt – az Szkt. és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.) által meghatározott feltételek szerint – önállóan vagy együttesen az állam, nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy vallási egyesület, gazdasági társaság, alapítvány, illetve egyesület alapíthat. Fontos továbbá megemlíteni, hogy az Szkt. 22. § (3) bekezdése alapján nem állami fenntartású szakképző intézmény esetében a nyilvántartásba vételen kívül működési engedély is szükséges a jogszerű működéshez.
A fenti rendelkezéseknek megfelelően akár gazdasági társaság is alapíthat szakképző intézményt, és jogosult szakmai oktatás folytatására, amennyiben betartja a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
Az Szkt. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az állam az első kettő szakma megszerzését ingyenesen biztosítja. Ennek megfelelően az első két szakma megszerzése csak az állami fenntartású, illetve az államilag támogatott szakképző intézményekben biztosított térítésmentesen. A piaci alapon működő képzések lehetnek önköltségesek, mivel a magánintézmények által fenntartott szakképző intézmények nem kapnak állami normatív támogatást, így a működésük költségeit a tandíjból kell fedezniük.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzés-szabályozási szakterületével informálisan egyeztetett álláspontunk az, hogy szakképzési munkaszerződés köthető a fizetős, állam által nem támogatott szakmai oktatás esetén is, de nem jár utána semmilyen állami támogatás, így adó- és járulékkedvezmény sem. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 17/A. § (1) bekezdése szerint szocho-kedvezmény azon tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek után jár, akik vagy az állam által fenntartott szakképző intézménnyel állnak jogviszonyban, vagy olyan fenntartó által fenntartott szakképző intézménnyel, amely az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkezik. Álláspontunk szerint szocho-kedvezmény (és más adókedvezmény és -mentesség sem) nem jár abban az esetben sem, ha a fenntartó megfelel ugyan a Szocho tv. 17/A. §-ban foglalt feltételeknek, de maga a szakmai oktatás nem támogatott.
Összegzés
Ha egy szakma megszerzése nem térítésmentes, akkor sem a szakképző intézmény, sem a duális képzőhely nem jogosult semmilyen állami támogatásra.
Bár szakképzési munkaszerződés ilyen esetben is köthető, a duális képzőhely számára ez nem jár anyagi előnnyel, hiszen nem kapcsolódik hozzá sem adókedvezmény, sem más támogatás. Ettől függetlenül a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó összes szabályt – különösen a szakképzési munkabérre vonatkozó előírásokat – be kell tartani.
Egy másik lehetőség, hogy nem jön létre szakképzési munkaszerződés, és a szakképző intézmény, valamint a duális képzőhely együttműködési megállapodásban rögzíti a feladatokat és felelősségi köröket. Ebben az esetben a tanuló a szakképző intézményen keresztül fizet a gyakorlati képzésért, számára nem jár szakképzési munkabér, a képzőhely adminisztratív terhei pedig csökkennek.
Fontos megjegyezni, hogy a szakképzési centrumokhoz tartozó iskolákban az alapszakma megszerzése térítésmentes, és különböző kedvezmények is igénybe vehetők.
A Szakképzési Centrum által ajánlott felnőttképzésekről ide kattintva tájékozódhat.
Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Kérdés esetén a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara duális képzési tanácsadó kollégáihoz fordulhat.