2026. július 26-ig minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is át kell ültetnie nemzeti jogába a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet (CSDDD).
Az új szabályozás célja, hogy az EU vállalatai aktívan hozzájáruljanak az emberi jogok védelméhez, a környezeti károk megelőzéséhez és a fenntartható fejlődéshez. Az irányelv jelentős megfelelési és jelentéstételi kötelezettségeket ró a legnagyobb vállalatokra, amelyek hatása kiterjed az ellátási láncban részt vevő partnerekre is. A megfelelésre való felkészülést érdemes mielőbb megkezdeni, mivel a részletszabályok már formálódnak – hívja fel a figyelmet Kordoványi Gábor, az Oppenheim szakértője.
2026. július 26. kiemelkedő fontosságú határidő az EU klímasemlegességért folytatott törekvéseiben: eddig kell a tagállamoknak, így Magyarországnak is, megalkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek átültetik a nemzeti jogba az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1760 számú irányelvét, közismertebb nevén a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet (amelyet az angol Corporate Sustainability Due Diligence Directive elnevezés alapján CSDDD-nek szoktak rövidíteni).
Az Európai Bizottság szerint az Irányelv elő fogja segíteni az emberi jogok és munkavállalói jogok érvényesülését, valamint növelni fogja mind a gazdasági szereplőkbe vetett bizalmat, mind az európai vállalatok ellenálló- és versenyképességét.
A 2021/1119 számú rendeletben (vagyis az ún. Klímasemlegességi rendeletben) az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, továbbá, hogy 2050-ig klímasemlegessé válik. Erre tekintettel az Irányelv deklarált célja, hogy az EU belső piacán működő vállalatok is hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, a fenntarthatósági átálláshoz és az emberi jogok érvényesüléséhez.
További fontos részletek a piac&profit cikkében!