A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) módosítása könnyebben teljesíthetővé tette az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályozást.
2023. évtől az egyszerű és kedvezményes, sávos helyi iparűzési adózást évi 25 millió forint bevételig választhatják a kisvállalkozások, továbbá a 120 millió forint árbevételt meg nem haladó, személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedők. A jogszabály módosítása megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, a háromféle korábbi módszert (SZJA szerinti átalány, KATA, bevétel 80%) egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel. A KIVA adózási mód (Htv. 39/B.§) továbbra is alkalmazható.
Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva – a 25 millió forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.
(Bevétel: a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magányszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt kell bevételnek tekinteni)
Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és az adóalapját nem kell megosztania a települések között.
Az új adózási modell szerint a kisvállalkozóknak a későbbiekben adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, és amennyiben a kisvállalkozó bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie (az adóelőleg, bevallás benyújtása nélkül a Htv. szövege alapján végleges adóvá válik). Így, ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.
A Htv. 39/A.§ három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. Eszerint a vállalkozó székhelyére és telephelyeire jutó adóalap
- 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg (éves iparűzési adó 50 ezer forint)
- 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg (éves iparűzési adó 120 ezer forint)
- 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Ebbe a kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint (éves iparűzési adó 170 ezer forint)
A bevételi sávokat éves szinten kell figyelembe venni, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással kell számolni.
A sávos, egyszerűsített iparűzési adó összeghez a vállalkozónak be kell jelentenie az erre vonatkozó választását. Fontos, ha vállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, akkor adóalapját a székhelye és valamennyi telephelye fekvése szerinti önkormányzat felé így kell megállapítani, és az erről szóló bejelentést valamennyi érintett önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie.
Ha a kisvállalkozó folyamatos működése közben e módszert alkalmazza és újonnan nyit telephelyet valamely önkormányzat illetékességi területén vagy székhelyét oda áthelyezi (más szóval a településen iparűzési adóalanyként megjelenik), akkor ezen új, iparűzési adókötelezettségi helyszínen az illetékes önkormányzati adóhatóság felé a bejelentkezésekor (bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon) köteles bejelenteni, hogy kisvállalkozóként a tételes adóalap-megállapítást választotta. Ennek az az oka, hogy az adóalap-megállapítási módszer az egész évre és valamennyi, adókötelezettséggel érintett településre egyaránt vonatkozik, az év közben telephelyet nyitó, székhelyét áthelyező kisvállalkozó esetén ugyanakkor e tényt nem ismeri az új telephely, székhely szerinti adóhatóság.
A Htv. szerinti adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben e módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31. napjáig). A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 22HIPAK adóbevallási nyomtatványon).
A Htv. szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalap megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles majd megfizetni.
Abban az évben, amelyben a kisvállalkozó első alkalommal (pl. 2023.) alkalmazza a tételes adóalap-megállapítási módot, és így egy, az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára adóelőleg fizetési kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor köteles megfizetni (tehát 2023-ban meg kell fizetni a 2023. március 15.-i előleget). Ebben az esetben a kisvállalkozó által megfizetett adóelőleg-részlet a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt,
az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít, és így adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és a tételes adóalap- megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt adóelőleg különbözetének erejéig áll fenn.
Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévében tehát például 2023-ban, az adóév május 31-i esedékességgel két jogcímen áll(hat) fenn fizetési kötelezettség: ha a 2022. adóévre felmerül fizetendő adó, valamint a 2023. évre vonatkozó előleg megfizetése, mely utóbbi összegbe a 2023. március 15-én már megfizetett előleget be lehet számítani.
A módszer alkalmazásának második évében, tehát például 2024-ben, már csak egy teendő marad, ha az adózó bevétele a választott bevételi sávot nem lépi át: 2024. május 31-ig kell előleget fizetni a 2024. évre.
A vállalkozóknak a Htv.-be épülő új, egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló döntésüket a 2022. adóévről szóló bevallás esedékességéig, azaz 2023. május 31. napjáig van lehetőségük meghozni és azt az előző adóévről szóló adóbevallásban jelezni az önkormányzati adóhatóság felé (annak érdekében, hogy az új KATA-t alkalmazók számára is 5 hónap álljon rendelkezésre 2023-ban az egyszerűsített adózásról szóló döntésre, a Htv. számukra is lehetővé tette, hogy amennyiben a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt csak 2023. május 31-ig tegyék meg.
A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, és a döntése mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja. Az egyszerűsített módszer választására a május 31-i határidő jogvesztő, a megtett nyilatkozat végleges, későbbiekben önellenőrzéssel nem módosítható.
Példák:
1.
Az Adózó KATA alany volt 2022.01.01.-2022.08.31. és 2022.09.01.-2022.12.31. között is (Htv. 51/Q.§)
A 2022. december 31-én hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozó a 2022. évben kezdődő adóévről 2023. május 31-ig nyújthat be adóbevallást.
Ha 2023. január 1-jétől nem kívánja az iparűzési adó alapját egyszerűsített módon megállapítani, akkor e döntését 2023. május 31-ig köteles - a bevallási vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon - bejelenteni az adóhatósághoz (a bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1. és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 ezer forint adóelőleget is be kell vallani, amelyet két részletben kell megfizetni, 2023. május 31-ei esedékességgel 50 ezer forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 ezer forintot).
Ha a vállalkozó ezen bejelentését nem teszi meg, akkor azzal a vélelemmel kell élni, hogy az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől a 39/A. §-a szerint állapítja meg.
2.
Az Adózó KATA alany volt 2022.01.01.-2022.08.31. között és egyéb adózási módot választott 2022.09.01.-2022.12.31. között
A 2022.01.01.-2022.08.31. közötti időszakról bevallást nyújthat be 2023.01.15. napjáig.
A 2022.09.01.-2022.12.31. közötti időszakról bevallást ad 2023.05.31. napjáig. Amennyiben 2023.01.01. napjától az egyszerűsített adózási módot választja, nyilatkozatot kell tegyen. (A nyilatkozat kimenetele alapján a 3. pontban szereplő fizetési és bevallási kötelezettségek lehetnek.)
Ezen adózói körnek 2023. március 15-re nem kellett előleget megjelölni.
3.
A 2022. adóévben általános szabályok szerint adózók
A 2022.01.01.-2022.12.31. közötti időszakról bevallást ad 2023.05.31. napjáig. Amennyiben 2023.01.01. napjától az egyszerűsített adózási módot választja, nyilatkozatot tehet.
A) Nem tesz nyilatkozatot
2023.03.15. adóelőleg fizetési kötelezettség
2023.05.31. 2022. évi adókülönbözet
2023.09.15. adóelőleg fizetési kötelezettség
B) Nyilatkozatot tesz az egyszerűsített adózási mód választásáról
2023.03.15. adóelőleg fizetési kötelezettség
2023.05.31. 2022. évi adókülönbözet
2023.05.31. 2023. évi adóelőleg fizetése a bevételi sáv alapján azzal, hogy azt a 2023.03.15.-i előleggel csökkentheti
2023.09.15. nincs fizetési kötelezettség
Fontos azt is tudni, hogy a kisvállalkozó, aki az új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult.