Ellenőrzi a saját munkavállalót képző cégek szochokedvezményeit a NAV. A jogszabálysértők - így például a munkavállalóik számát csak a kedvezmények miatt felduzzasztó, vagy az egy időben több helyen jelen lévő oktatót lejelentő vállalkozások - súlyos szankcióra számíthatnak.
Az állam a szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményével támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek a lehetséges jövőbeli és jelenlegi munkavállalóik képzésébe invesztálva szakirányú oktatást, illetve duális képzést végeznek. A gazdaság, a vállalkozás és a munkavállalók számára is hasznos jogszabályt azonban egyes vállalkozások súlyosan megsértve, csalárd módon alkalmazzák. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezért kiemelten vizsgálja a képzésekhez kapcsolódó szochokedvezményeket, és szigorúan fellép azokkal szemben, akik visszaélnek a dolgozók oktatását támogató konstrukciók lehetőségeivel.
A tanulóval, hallgatóval szerződő képző intézmények gyakorlatában hibák csak elvétve fordultak elő, de a saját munkavállalójukat képző cégeknél számos szabálytalanságot talált a hivatal. A revizorok az adóellenőrzésekben eddig mintegy 80 millió forintnyi adókülönbözetet és több mint 46 millió forint bírságot állapítottak meg. A kisebb hibát vétő vállalkozásokat nem adóellenőrzés, hanem jogkövetési eljárás keretében vizsgálta a NAV, ilyenkor a revizor gyakorlatilag segít, hiszen a hibát „feltárva” lehetőséget ad a vállalkozásnak az önellenőrzésre. A vizsgált adózók jelentős része élt is a lehetőséggel. Az érintettek – korrigálva a korábbi bevallásukban szereplő összeget – önkéntesen 30 millió forintnyi adót fizettek be az államkasszába.
Az elmúlt időszak ellenőrzési tapasztalata alapján azonban az is kijelenthető, hogy gyanús, ha a vállalkozás a képzésben részt vevők létszámát mesterségesen felduzzasztja, vagy ha a képzésért felelős oktató azonos időpontban több helyen is „jelen volt” és „ellátta” oktatói feladatát, vagy ha egy alapvetően nem adminisztratív tevékenységet végző 20 főt foglalkoztató cégnél 10 fő ügyvitelszervezőt képeznek ki. Azt pedig, hogy a valóságban ténylegesen megtörtént-e a jelenléti képzés, kérdésessé teszi, amikor a „résztvevők” ugyan elmondják, hogy hol folyt az oktatás, de a beléptető kapuk adatai ezt nem igazolják. De olyan eset is előfordult, hogy az oktatóként megnevezett személy – aki egyben a képzés résztvevője is volt – nem tudta igazolni, hogy van előírt, megfelelő szakképzettsége. De találtak olyan vállalkozást is az adóellenőrök, amelyet kizárólag az adókedvezmény igénybevétele miatt hoztak létre.
Sokat kockáztat az, aki visszaél a szabályokkal, a NAV-nak ugyanis rengeteg adat áll a rendelkezésére, ami megkönnyíti a kockázatos adózók kiválasztását. Az érintetteket pedig a revizorok adóellenőrzés keretében keresik fel, és súlyos adóügyi szabálysértés esetén nemcsak a feltárt adókülönbözetet kell megfizetnie, hanem a késedelmi pótlék mellett akár 200 százalékos adóbírságot is. A szabályokat szándékosan és súlyosan kijátszóknak a büntetőjogi következményekkel is számolniuk kell.
A szigorú revizori ellenőrzést az a vállalkozás, amelyik nem szabályszerűen számolta el a képzéshez kapcsolódó szochokedvezményét, csak önellenőrzéssel kerülheti el, amit célszerű minél előbb megtenni.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal