Felnőttek szakmai oktatása és képzése
A jogalkotó 2020-ban párhuzamosan alakította át a szakképzés és a felnőttképzés rendszerét annak érdekében, hogy a képzési struktúra a lehető legjobban igazodjon a munkaerő-piac elvárásaihoz. Ennek köszönhetően alakult ki az új képzési szerkezet két pillére a szakképzés és a munkaerő-piaci képzés, előbbit szakmai oktatásként, utóbbit pedig szakmai képzésként definiálva. Attól függetlenül, hogy a felnőtt melyikben vesz részt, felnőttképzési jogviszonyba kerül, melynek alapja a felnőttképzési szerződés.
Szakmai oktatás keretében a Szakmajegyzékben szereplő alapszakma megszerzésére van lehetőség kizárólag iskolarendszerben. Sikeres befejezését követően szakképzettséget igazoló dokumentum kerül kiállításra: szakképző iskolai tanulmányok esetén szakmai bizonyítvány, technikum esetén technikusi oklevél.
A szakképző intézménybe szakmaszerzés céljából történő beiratkozással felnőttképzési jogviszony jön létre, abban az esetben, ha a jelentkező betöltötte a 25. életévét. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) és a kapcsolódó végrehajtási rendelet rájuk vonatkozóan használja a képzésben részt vevő személy megnevezést.
A képzési struktúra felnőttek esetében sem változik, ágazati alapoktatással kezdődik, melyet ágazati alapvizsga zár, ezt követően kezdődik a szakirányú oktatás, ami felnőttek esetében is megvalósulhat duális képzési formában, szakképzési munkaszerződés keretében (ld. Kapcsolódó anyagok). Felnőttképzési jogviszonyban a szakképzés a tanév és a tanítási év rendjére tekintet nélkül is megkezdhető.
Az e jogviszony alapján megvalósuló képzés figyelembe veszi a felnőtt ember egyedi életkörülményeit, elfoglaltságait, valamint próbálja kiszolgálni a munkaerő-piac rövidtávú igényeit is. Ezeknek köszönhetően a képzés nem tartalmaz közismereti oktatást, a szakmai oktatásra fordított idő is minimalizálható, rugalmasan szervezhető.
A felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatásban
a) a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére,
b) a kötelező foglalkozások száma legfeljebb a tanulói jogviszonyban szervezett szakmai oktatás kötelező foglalkozásai számának negyven százalékáig csökkenthető és ágazati alapoktatásban a kötelező foglalkozások b) pont szerint meghatározott számának ötven százalékáig zárt rendszerű elektronikus távoktatásként is megszervezhető.
Amennyiben az elsajátítani kívánt szakmához kapcsolódó munkakör(ök)ben már szakmai tapasztalattal rendelkezik a résztvevő, vagy korábban folytatott már az adott szakmához kapcsolódó tanulmányokat, akkor mindenképpen célszerű az előzetes tudásának felmérését kérni, mivel annak beszámításával is csökkenhet a képzés időtartama a Szakmajegyzékben meghatározott időtartamhoz képest, vagy akár az ágazati alapvizsga alóli felmentést is eredményezheti.
Amennyiben valaki munkaviszonnyal rendelkezik, akár a saját munkahelye is vállalhatja - amennyiben a jogszabályban előírt feltételeknek teljesülnek -, hogy bekapcsolódik az oktatásba és részt vállal az elméleti és/vagy gyakorlati tanulási területek megvalósításában. A munkavállalóra nézve ehhez kapcsolódhat akár plusz juttatás és munkaidő-kedvezmény is.
A munkáltató a saját munkavállaló szakirányú oktatását kétféle módon teljesítheti:
- vagy a meglévő munkaszerződés mellett szakképzési munkaszerződést köt a saját munkavállalójával,
- vagy saját munkavállaló meglévő munkaszerződését (kinevezését) módosítja úgy, hogy abban szerepelnek a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételek.
A módosított munkaszerződés (kinevezés) nem minősül szakképzési munkaszerződésnek.
További információk a felnőttek iskolai rendszerű szakmai oktatásáról itt találhatók
További tájékoztató anyagok
Szakmai képzést szakképző intézmény és felnőttképző is szervezhet szakképesítés megszerzése érdekében. E szakképesítésekre vonatkozóan nincs olyan hivatalosan kiadott képzési jegyzék, mint korábban az OKJ volt. Ennek az az oka, hogy a munkaerő-piaci igények folyamatosan változnak, emiatt a szakképesítések köre folyamatosan bővíthető a felmerülő igényeknek megfelelően. A Szakmajegyzékből kimaradt szakmák egy része, valamint a szakmai oktatásra épülő, továbbá egyéb, speciális tartalmú képzések tartoznak ebbe a körbe. Szakmai képzés keretében is munkavégzéshez kapcsolódó képzések valósulnak meg, amelyek sikeres elvégzését követően munkakör(ök) betöltésére lesznek alkalmasak a résztvevők.
E képzések sikeres elvégzését tanúsítvány igazolja. Amennyiben a tanúsítvány nem elegendő a felnőtt számára, akkor lehetősége van államilag elismert szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítvány megszerzésére is, ehhez azonban ún. képesítő vizsgát kell teljesítenie egy akkreditált vizsgaközpontban. (A Szkt. átmeneti rendelkezése alapján a szakképző intézményeket 2025. december 31-ig akkreditált vizsgaközpontként kell tekinteni.) További információk a felnőttek szakmai képzéséről itt találhatók
Forrás: https://ikk.hu/p/felnottek-kepzesi-lehetosegei
Fontos külön megemlíteni a részszakmákat. Mivel a részszakmák legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek, kompetenciák tanítását-tanulását jelentik, ezért nem tekinthetők önálló szakmának, így a Szakmajegyzék sem tartalmazza őket. Ehelyett a szakmánként kidolgozott képzési és kimeneti követelményekben kerül meghatározásra, hogy adott szakmához mely részszakma kapcsolódik.
Részszakma megszerzésére szakképző intézményben (jellemzően műhelyiskolában) és felnőttképzőnél is van lehetőség.
A szakmaszerzés ingyenessége a képzési rendszer átalakítását követően is biztosított az alábbiak szerint:
- az első kettő szakma megszerzése – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül,
- a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga befejezéséig és,
- a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzése
Az áttekinthetőség érdekében végül egy összefoglaló ábra, amely jól szemlélteti, a szak- és felnőttképzés elkülönülő és egymást átfedő területeit:
forrás: A felnőttképzés megújítása 2020. c. kiadvány - Innovációs és Technológiai Minisztérium
https://educert.hu/wp-content/uploads/2020/11/felnottkepzesi_tajekoztato_ITM.pdf
Kapcsolódó anyagok: