Szakképzési munkaszerződés
A jelenlegi szakképzési rendszer nagy előnye, hogy szakképzési munkaszerződés keretében lehet szakmát tanulni. Ezáltal sokkal közvetlenebb kapcsolat alakul ki a képző és a tanuló között, a szakmát tanuló fiatal sokkal hamarabb alkalmazható az adott vállalatnál. Másrészt a hatékonyabb képzési folyamat hozzájárul a tehetséggondozáshoz, a versenyképesség növeléséhez, de segíti a duális képző hosszú távú munkaerő-utánpótlási céljait is.
Szakképzési munkaszerződést kizárólag a Szakmajegyzék szerinti szakma oktatására lehet kötni, felmenő rendszerben került bevezetésre, elsőként a 2020. szeptember 1-jétől megkezdett szakképző iskolai és technikumi tanulmányok esetében volt rá lehetőség (beleértve az iskolarendszerű felnőttképzést is).
A Szakmajegyzékben foglalt szakmák oktatása kizárólag iskolarendszerben lehetséges, ennek megfelelően a tanulók tanulói jogviszonnyal, a felnőttek (a törvény megnevezése szerint képzésben részt vevő személyek) felnőttképzési jogviszonnyal rendelkeznek.
A tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek a képzésüket ágazati alapoktatással kezdik, amelyet ágazati alapvizsga zár és csak a sikeres vizsgát követően lesznek jogosultak a szakképzési munkaszerződés megkötésére. (Az ágazati alapoktatásról és vizsgáról bővebben itt olvashat: Az új szakképzési rendszer intézményei )
A szakirányú oktatás központilag kiadott alapdokumentumai a képzési és kimeneti követelmények (továbbiakban: KKK).Ezek alapján kell összeállítaniuk az iskoláknak a saját programjukat, amelybe majd bele kell építeniük a képzőkkel közösen, a konkrét duális képzőhelyekre vonatkozóan kidolgozott képzési programokat. Az iskolának és a képzőnek úgy kell szakmánként közösen összeállítani a programokat, hogy azok egymáshoz tökéletesen illeszkedjenek, egymást kiegészítsék úgy, hogy a tanítási-tanulási folyamat végére a KKK-kban meghatározott tanulási eredmények megvalósuljanak, a tanulók megszerezzék, fejlesszék az adott szakmához szükséges készségeket és kompetenciákat. (Ebből is látszik, hogy a képzés folyamán elengedhetetlen az iskola és a (leendő) duális képző közötti előzetes egyeztetés és a képzési folyamat során végig fenntartott szoros együttműködés, rendszeres kommunikáció.)
A duális képző képzési programjának megvalósítására kötődik majd a szakképzési munkaszerződés.
A duális képzőnek az alábbi teendői vannak a szakképzési munkaszerződés megkötése előtt:
- A szakképzésben tanulókra is kiterjedő minőségirányítási rendszert kell működtetnie (vagy a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerét adaptálja), vagy meg kell felelnie a kamarai szempontrendszernek (KAMSZER).
- Fel kell vennie a kapcsolatot az érintett szakképző intézménnyel, majd közösen ki kell dolgozniuk a képző által oktatni kívánt szakmá(k)ra vonatkozó képzési programo(ka)t.
- Kérelmeznie kell a területileg illetékes kamaránál a nyilvántartásba vételét .
- Be kell mutatnia a területileg illetékes kamara részére a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.), valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Szkr.), továbbá kamarai eljárásrendekben meghatározott, a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó feltételek biztosítását igazoló dokumentumokat, nyilatkozatokat, eszközöket. Ezek vizsgálatára a nyilvántartásba vételi eljárás keretében kerül sor.
- Amennyiben már engedéllyel rendelkezik és van tanulója, ellenőriznie kell, hogy a jogszabályban és engedélyben meghatározott létszámkorlátba belefér-e további tanuló.
A szakképzési munkaszerződéseket a szakirányú oktatás megkezdése előtt meg kell kötni, azonban az kizárólag a kamarai nyilvántartásba vételt követően lesz jogszerű és lehetséges. A szerződések a szakirányú oktatás egészére (vagy átkötés esetén a hátralévő részére) köthetők, valamint évente két alkalommal van lehetőség rövidebb időre, legalább 2, de naptári évenként összesen legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra is szerződni.
A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, azonban a szerződés célja a szakképzési feladatok ellátása, elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása-tanulása, szakmai vizsgára történő felkészítés-felkészülés vállalati-, gazdasági-, vagyis valós munkaerő-piaci környezetben. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a duális képző az egyenlő bánásmód követelményeit szem előtt tartva kiválasztási eljárást folytasson le a hozzá szerződéskötési szándékkal jelentkező tanulókkal.
Törvényes képviselővel együtt már a 15. életévét betöltött tanulók is jogosultak szakképzési munkaszerződést kötni. További előírás a tanulókra nézve az egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek való megfelelés. (A szerződéskötési jogosultságot befolyásolhatja még, hogy pl. van-e már államilag elismert szakképzettségük stb.)
A munkaviszony alapján a szerződés időtartama alatt a tanulók társadalombiztosítási szempontból biztosítottak lesznek, továbbá ez az időtartam beleszámít a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időbe is.
A szerződésnek kötelező tartalmi elemeit a Szkr. rögzíti, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkaszerződésre vonatkozó iránymutatásait is figyelembe kell venni – a Szkt-ben foglalt kivételeket szem előtt tartva. (Formanyomtatvány innen letölthető: Duális képzéshez kapcsolódó dokumentumok)
A szakképzési munkaszerződésben kell meghatározni a duális képző és tanuló alapadatain túl a felek szakirányú oktatáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásait és jogait is.
A szakképzési munkaszerződés módosítását és megszüntetését is írásba kell foglalni.
A szakképzési munkaszerződés megszűnik automatikusan (a törvény erejénél fogva) a tanulói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján, valamint a szakmai vizsga előtti utolsó tanítási napon; továbbá megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással (a felmondás közlésétől számított 15. nappal), valamint azonnali hatályú felmondással.
Szakképzési munkaszerződés alapján a tanulókat munkabér és egyéb juttatások illetik meg.
A munkabér mértéke a szerződő felek megállapodása alapján a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott éves önköltségének (1.200.000 Ft) egyhavi összege, de legfeljebb annak 168%-a, azaz 100.000-168.000 Ft közötti összeg (foglalkoztatásra irányuló más jogviszony esetén ettől eltérő lehet: A munkabér arányosításáról bővebb információkat a „Teljes munkaidős és részmunkaidős szerződések, heti munkaidő megállapítása, munkabér arányosítása a szakképzési munkaszerződések esetén” című tájékoztató anyagban olvashat).”
A bér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit. Az így megállapított és kifizetett munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít. Kizárólag a hónap közben kötött vagy megszüntetett szerződés, betegség vagy igazolatlan mulasztás esetén csökkenthető a munkabér. Készpénzes átadás-átvételre nincs lehetőség, a duális képző a tárgyhót követő hónap 10. napjáig átutalással teljesíti a kifizetést.
Az egyéb juttatások közül a ledolgozott napokra arányosítva (azonban legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség (1.200.000 Ft) egyhavi összegének 168%-áig, tehát 168.000 Ft-ig) ugyanazon juttatások illetik meg a tanulót, mint az általa választott szakmának megfelelő munkakörben, szakképzettséggel rendelkező alkalmazottat.
A szakképzési munkaszerződéshez röviden összefoglalva az alábbi jogok és kötelezettségek kapcsolódnak:
A szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni, időtartama – azaz a napi munkaidő – legfeljebb 8 óra lehet, fiatal munkavállaló esetén a napi 7 órát nem lépheti túl. Két szakirányú oktatással töltött nap között legalább 16 óra pihenőidőt kell biztosítani a tanuló részére. Képzési időn belül, ha a napi munkaidő meghaladja a 4,5 órát, akkor legalább 30 perc, ha meghaladja a 6 órát, akkor legalább 45 perc szünetet kell biztosítani. (Kizárólag tanulói jogviszonyban alkalmazandó!)
A jogszabály külön meghatározza, hogy mely napokra nem szervezhető szakirányú oktatás (pl. tanuló kötelező megjelenése iskolai rendezvényen stb.), valamint meghatároz egy kivételszabályt is, mely szerint a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon rendeltetésük folytán is működő duális képzők továbbra is szervezhetnek gyakorlatot.
A munkaviszonyból adódóan szabadság illeti meg a tanulót, melynek mértéke tanulói jogviszony esetén 45 munkanap, felnőttképzési jogviszony esetén 30 munkanap naptári évenként. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni. (Kizárólag tanulói jogviszonyban alkalmazandó!) A szabadság idejére távolléti díj illeti meg a tanulókat és a képzésben résztvevő személyeket egyaránt.
Bővebb információk a „Szabadság meghatározása és kiadása felnőttképzési jogviszonyban kötött részmunkaidős szakképzési munkaszerződés esetén” című tájékoztató anyagban találhatók.
Szintén a munkaviszonyhoz kapcsolódik naptári évenként 15 munkanap betegszabadság, majd az ezt követően érvényesíthető táppénz.
A munkaszerződés aláírásával a felekre nézve kártérítési felelősség is keletkezik. A duális képzőnek felelősségbiztosítást kell kötnie a tanulók által okozott, de meg nem térített károk fedezetére. A tanulók által jogellenesen okozott kárt a tanulóknak meg kell téríteniük a Polgári törvénykönyv előírásainak megfelelően, azonban a kártérítés mértékét a Szkt. szabályozza. A gondatlan károkozásra vonatkozó mérték nem lehet több, mint a károkozás napján érvényes minimálbér egyhavi összegének fele; szándékos károkozásnál pedig legfeljebb a károkozás napján érvényes minimálbér ötszöröse.
Egyrészt a károkozás elkerülése, másrészt az egészséges és biztonságos, jogszabályokban előírt képzési feltételek biztosítása érdekében munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat.
A saját munkavállaló szakirányú oktatására vonatkozó lehetőség továbbra is fennáll, így ha valaki olyan szakmát szeretne iskolarendszerű képzésben megszerezni, melynek feltételei a munkáltatójánál is adottak, nincs akadálya annak, hogy ugyanazon a helyen dolgozzon és teljesítse a szakirányú oktatást. Bővebb információ a Felnőttek szakmaszerzési lehetőségei menüpontban található.
A szakképzési munkaszerződés megkötését megelőzően lehetőség van szakképzési előszerződés kötésére is, mellyel a felek a későbbi szakképzési munkaszerződés kötésére vonatkozóan vállalnak írásos kötelezettséget. Az előszerződéssel rendelkező tanulót a szakképző intézménybe történő felvételi eljárás során előnyben kell részesíteni.
A Szkt. és Szkr. szövegezése alapján ahol jelen tájékoztató anyag tanulókat említ, az alatt a képzésben részt vevő személyeket is érteni kell.
A duális képzők által a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezményekkel külön fejezetben foglalkozunk.
További tájékoztató kiadványok , nyomtatványok és szakmai anyaqok.