Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az vmkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Szakképzési munkaszerződés (SZMSZ)

Új elem a szakképzésben: szakképzési munkaszerződés

 

A Szakképzés 4.0 stratégia egyik legfontosabb törekvése, hogy a szakképzés és a munkaerő-piac közötti kapcsolatot a korábbiakhoz képest jóval szorosabbra fűzze, ezáltal motiválja a tanulók és a vállalatok szakképzésbe történő bekapcsolódását és elősegítse a későbbi munkavállalói-munkáltatói kapcsolatok kialakulását is.

Ehhez kapcsolódó fontos – a duális képzés erősítését szolgáló – intézkedés a tanulószerződéses rendszer kifuttatása és helyette felmenő rendszerben a szakképzési munkaszerződéssel történő képzés bevezetése. Ennek köszönhetően már a tanítási-tanulási folyamatban adott a tanulók és duális képzőhelyek közötti kapcsolatteremtés, együttműködés lehetősége.

Duális képzés alatt korábban azt értettük, hogy az elméleti képzés az iskolában, míg a gyakorlati képzés vállalati körülmények között, a gyakorlati helyen valósul meg. (Ehhez kötöttek tanulószerződést a felek.) Az új jogszabályi környezet már lehetőséget ad arra, hogy a duális képzők a gyakorlati képzés mellett részt vállaljanak az elmélet oktatásában is, ami a saját munkavállaló utánpótlását is célzottan elősegíti.

Szakképzési munkaszerződést kizárólag a Szakmajegyzék szerinti szakma oktatására lehet kötni, elsőként a 2020. szeptember 1-jétől megkezdett szakképző iskolai és technikumi tanulmányok során (beleértve az iskolarendszerű felnőttképzést is). A Szakmajegyzékben foglalt szakmák oktatására kizárólag iskolarendszerben van lehetőség, ennek megfelelően a tanulók tanulói jogviszonnyal, a felnőttek (a törvény megnevezése szerint képzésben részt vevő személyek) felnőttképzési jogviszonnyal rendelkeznek.

A tanulók a képzésüket ágazati alapoktatással kezdik, amelyet ágazati alapvizsga zár és csak a sikeres vizsgát követően lesznek jogosultak a szakképzési munkaszerződés megkötésére. (Az ágazati alapképzésről és vizsgáról bővebben itt olvashat: Az új szakképzési rendszer intézményei - https://vmkik.hu/az-uj-szakkepzesi-rendszer-intezmenyei)

A szakirányú oktatás központilag kiadott alapdokumentumai a képzési és kimeneti követelmények (továbbiakban: KKK), valamint a programtantervek (továbbiakban: PTT) jelentik a képzés alfáját és omegáját. Ezek alapján kell összeállítaniuk az iskoláknak a saját programjukat, amelybe majd bele kell építeniük a képzők által kidolgozott képzési programokat, valamint a képzőknek is figyelembe kell venniük az iskola programját a saját képzési programjuk kidolgozása során. Az iskolának és a képzőnek is úgy kell szakmánként összeállítani a programokat, hogy azok egymáshoz tökéletesen illeszkedjenek, egymást kiegészítsék úgy, hogy a tanítási-tanulási folyamat végére a KKK-kban és PTT-kben meghatározott tanulási eredmények megvalósuljanak, a tanulók megszerezzék, fejlesszék az adott szakmához szükséges készségeket és kompetenciákat. (Ebből is látszik, hogy a képzés folyamán elengedhetetlen az iskola és a (leendő) duális képző közötti előzetes egyeztetés és a képzési folyamat során végig fenntartott szoros együttműködés, rendszeres kommunikáció.)

Az iskola és a duális képző közötti egyeztetést követően a képző összeállítja a képzési programját, amelynek megvalósítására kötődik majd szakképzési munkaszerződés.

Az első szakképzési munkaszerződések megkötésére előreláthatóan 2021 első hónapjaiban kerül sor, amikor az érettségire épülő képzések és a felnőttképzési jogviszonyban indított szakmák esetén megszervezésre kerülnek az első ágazati alapvizsgák, vagy a korábban megszerzett ismeretek beszámításával mentesíthetők lesznek a tanulók a vizsga alól és jogosulttá válnak a szerződéskötésre.

Nagymértékű szakképzési munkaszerződés kötési igénnyel elsőként valószínűleg a tavasz és/vagy a nyár folyamán fogják megkeresni a tanulók a képzőhelyeket, amikor is a 3 éves szakképző iskolai képzésben lévő jelenleg 9. évfolyamos tanulók a 2021/2022. tanévtől kezdődően – szeptembertől – már a duális képzőhelyen szeretnék tölteni az elméleti és/vagy gyakorlati képzésük egy részét vagy egészét.

 

 

A duális képzőnek az alábbi teendői vannak a szakképzési munkaszerződés megkötése előtt:

  • A szakképzésben tanulókra is kiterjedő minőségirányítási rendszert kell működtetnie (vagy a meglévő minőségirányítási rendszerét ki kell terjesztenie a tanulókra), vagy ha nem rendelkezik vele, akkor meg kell felelnie a kamarai szempontrendszernek.
  • Fel kell vennie a kapcsolatot az érintett szakképző intézménnyel, majd ki kell dolgoznia az általa oktatni kívánt szakmá(k)ra vonatkozó képzési programo(ka)t.
  • Kérelmeznie kell a területileg illetékes kamaránál a nyilvántartásba vételét (ha OKJ szerinti szakképesítésre vonatkozóan engedéllyel rendelkezik, ezt külön meg kell tennie a Szakmajegyzék szerinti szakmára).
  • Be kell mutatnia a területileg illetékes kamara részére a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.), valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Szkr.), továbbá kamarai eljárásrendekben meghatározott, a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó feltételek biztosítását igazoló eszközöket, dokumentumokat (pl. lsd. 1-2. pont stb.) Ezek vizsgálatára nyilvántartásba vételi eljárás keretében kerül sor.
  • Amennyiben már van tanulója, ellenőriznie kell, hogy a jogszabályban meghatározott létszámkorlátba belefér-e további tanuló. A Szkr. külön meghatározza azt a képzői kört, akik 12-nél több szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhetnek egy időben.

A szakképzési munkaszerződéseket a szakirányú oktatás megkezdése előtt meg kell kötni, azonban az kizárólag a kamarai nyilvántartásba vételt követően lesz jogszerű és lehetséges. A szerződések kizárólag a szakirányú oktatás egészére (vagy átkötés esetén a hátralévő részére) köthetők, rövidebb időszakra nem.

A szakképzési munkaszerződés a tanuló és a duális képzőhely között jön létre, (a tanulószerződéshez képest) új pozícióba helyezi a tanulókat és a képzőket, munkavállalói és munkáltatói szerepbe kerülnek – vagyis munkaviszony jön létre –, azonban a szerződés célja a szakképzési feladatok ellátása, elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása-tanulása, szakmai vizsgára történő felkészítés-felkészülés vállalati-, gazdasági-, vagyis valós munkaerő-piaci környezetben. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a duális képző az egyenlő bánásmód követelményeit szem előtt tartva kiválasztási eljárást folytasson le a hozzá szerződéskötési szándékkal jelentkező tanulókkal.

Törvényes képviselővel együtt már a 15. életévét betöltött tanulók is jogosultak szakképzési munkaszerződést kötni. További előírás a tanulókra nézve az egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek való megfelelés. (A tanulók szerződési jogosultságát befolyásolhatja még, hogy fenntartói megállapodással rendelkező iskolában tanulnak-e, van-e már államilag elismert szakképesítésük stb.)

A munkaviszony alapján a szerződés időtartama alatt a tanulók társadalombiztosítási szempontból biztosítottak lesznek, továbbá ez az időtartam beleszámít a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időbe is.

A szerződésnek központilag kiadott formanyomtatványa nincs, azonban a kötelező tartalmi elemeit a Szkr. rögzíti, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkaszerződésre vonatkozó iránymutatásait is figyelembe kell venni – a Szkt-ben foglalt kivételeket szem előtt tartva.

A szakképzési munkaszerződésben kell meghatározni a duális képző és tanuló alapadatain túl a felek szakirányú oktatáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásait és jogait is. (lsd. melléklet)

A tanulószerződéstől eltérően a szakképzési munkaszerződést már nem kell megküldeni a területileg illetékes kamarának ellenjegyzésre, helyette a duális képzőnek fel kell töltenie a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe a képzési programmal együtt.

 

A szakképzési munkaszerződés módosítását és megszüntetését is írásba kell foglalni. A megszűnéshez kapcsolódó opciók a tanulószerződéshez képest nem változtak (közös megegyezés, rendes vagy azonnali hatályú felmondás, illetve bizonyos esetekben automatikus megszűnés pl. tanulói jogviszony megszüntetése miatt).

Szakképzési munkaszerződés alapján a tanulókat munkabér és egyéb juttatások illetik meg.

A munkabér mértéke a szerződő felek megállapodása alapján a tárgyév első hónapjának első napján érvényes minimálbér 60-100 %-ig terjed. A bér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit és az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket. Az így megállapított és kifizetett munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít, havi mértékű munkabér. Kizárólag hónap közben kötött vagy megszüntetett szerződés, betegség vagy igazolatlan mulasztás esetén csökken. Készpénzes átadás-átvételre nincs lehetőség, a duális képző a tárgyhót követő hónap 10. napjáig átutalással teljesíti a kifizetést.

Az egyéb juttatások közül a ledolgozott napokra arányosítva (azonban legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes minimálbér egyhavi mértékéig) ugyanazon juttatások illetik meg a tanulót, mint az általa választott szakmának megfelelő munkakörben, szakképzettséggel rendelkező alkalmazottat.

A szakképzési munkaszerződéshez röviden összefoglalva az alábbi jogok és kötelezettségek kapcsolódnak:

A szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni, időtartama – azaz a napi munkaidő – legfeljebb 8 óra lehet, fiatal munkavállaló esetén pedig a napi 7 órát nem lépheti túl. A szakirányú oktatás végét úgy kell meghatározni, hogy a következő (akár iskolában, akár képzőhelyen töltött nap követi) nap előtt legalább 16 órát folyamatosan pihenni tudjon a tanuló. Képzési időn belül, ha a napi óraszám meghaladja a 4,5 órát, akkor minimum 30 perc, ha meghaladja a 6 órát, akkor legalább 45 perc szünetet kell biztosítani.

A jogszabály külön meghatározza, hogy mely napokra nem szervezhető szakirányú oktatás (pl. tanuló kötelező megjelenése iskolai rendezvényen stb.), valamint fenntartja a régi, 2011. évi Szakképzési törvényből ismert kivételszabályt is, mely szerint a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon rendeltetésük folytán is működő duális képzők iskolai hozzájárulással továbbra is szervezhetnek gyakorlatot a munkaidőnaptárban meghatározott munkanapoktól eltérően is.

A munkaviszonyból adódóan szabadság is érvényesíthető, azonban a kiadásnál figyelembe kell venni az őszi, téli és tavaszi szünetet, valamint azt, hogy a nyári szünetben minimum 15 munkanapot egybefüggően kell kiadni a tanuló kérésének megfelelően. A szabadság mértéke életkortól függ, a 18. életév betöltése évének utolsó napjáig évente 45 munkanap, ezt követően 30 munkanap/év. A szabadság idejére távolléti díj illeti meg a tanulókat.

Szintén a munkaviszonyhoz kapcsolódik a munkaidő-beosztás szerinti napokra járó naptári évenként 15 munkanap betegszabadság, majd ezt követően érvényesíthető táppénz.

A munkaszerződés aláírásával a felekre nézve kártérítési felelősség is keletkezik. A duális képzőnek felelősségbiztosítást kell kötnie a tanulók részére a tanulók által okozott, de meg nem térített károk fedezetére. A tanulók által jogellenesen okozott kárt a tanulóknak meg kell téríteniük a Polgári törvénykönyv előírásainak megfelelően, azonban a kártérítés mértékét a Szkt. szabályozza. A gondatlan károkozásra vonatkozó mérték nem lehet több, mint a károkozás napján érvényes minimálbér egyhavi összegének fele; szándékos károkozásnál, pedig legfeljebb a károkozás napján érvényes minimálbér ötszöröse lehet.

Egyrészt a károkozás elkerülése, másrészt az egészséges és biztonságos, jogszabályokban előírt képzési feltételek biztosítása érdekében munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat.

A saját munkavállaló szakirányú oktatására vonatkozó lehetőség továbbra is fennáll, így ha valaki olyan szakmát szeretne iskolarendszerű képzésben megszerezni, melynek feltételei a munkáltatójánál is adottak, nincs akadálya annak, hogy ugyanazon a helyen dolgozzon és teljesítse a szakirányú oktatás követelményeit.

A korábbi tanuló-előszerződés megfelelőjeként lehetőség van szakképzési előszerződés kötésére is, mellyel a felek a későbbi szakképzési munkaszerződés kötésére vonatkozóan vállalnak írásos kötelezettséget. Az előszerződéssel rendelkező tanulót a szakképző intézménybe történő felvételi eljárás során előnyben kell részesíteni.

A Szkt. és Szkr. szövegezése alapján ahol jelen tájékoztató anyag tanulókat említ, az alatt a képzésben részt vevő személyeket is érteni kell.

A duális képzők által a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó szakképzési hozzájárulási adókedvezményekkel külön fejezetben foglalkozunk.

Kapcsolódó anyagok: