Duális képzés a felsőoktatásban, hallgatói munkaszerződés keretében
A felsőoktatásban szervezett duális képzést az alábbi jogszabályok szabályozzák:
- 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.)
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.)
- 2019. év LXXX. törvény a szakképzésről (továbbiakban: Szkt.)
- 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről
- 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről
- 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról
- 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Szkr.)
A Nftv. értelmező rendelkezéseiben konkrétan definiálja a duális képzés fogalmát a következők szerint:
„108. § 1b. duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, diakónia és szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik”.
A felsőoktatásban szervezett duális képzés során az elméleti oktatás a felsőoktatási intézményben valósul meg, a gyakorlati képzést pedig a hallgató saját döntése alapján egy általa választott minősített partnerszervezetnél töltheti.
A külső duális képzési gyakorlóhelyek minősítését a Duális Képzési Tanács végzi. Az általános minősítési követelményrendszerhez kapcsolódó kötelező dokumentumok: Szenátusi határozat, Duális képzési megállapodás, Egyeztetett Duális Képzési Program, Hallgatói munkaszerződés minta.
A duális képzéshez szükséges sajátos követelményrendszereket alap- és mesterképzésekhez rendelve képzési területenként határozzák meg. E feltételek elérhetők: https://www.oktatas.hu/felsooktatas/dualis_kepzes/dualis_kepzesi_tanacs
További elvárás, hogy a partnerszervezetnél a gyakorlat oktatásához szükséges gépeket, eszközöket, berendezéseket stb. kell biztosítani a hallgatók megfelelő kompetencia- és készségfejlesztése érdekében. A képzőhelyen lévő oktatóknak magas szintű elméleti és gyakorlati tudással, tapasztalattal kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük a hallgatók szakmai fejlődésének támogatására.
A képzés folyamatában annak minőségi ellenőrzésének céljából általában 3 fős látogatóbizottságok tesznek ún. minőségbiztosítási látogatást a duális képzőhelyen. Ezeket az ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Duális Képzési Osztálya szervezi.
A felsőoktatási duális képzésbe való jelentkezés kétlépcsős. Egyrészt a leendő hallgatónak be kell adnia a jelentkezését az általa választott felsőoktatási intézmény duális képzési formában meghirdetett szakára, másrészt jelentkeznie kell a felsőoktatási intézmény duális képzési partneréhez is. Ezek a partnerek a felsőoktatási intézmények bizonyos szakjaihoz csatlakoznak, ezért a jelentkezéskor érdemes körültekintően eljárni. A felvi.hu oldalon a Partnerszervezeti listából (https://www.felvi.hu/felveteli/dualisdiploma/partnerszervezetek) lehet tájékozódni az egyes képzési területekhez csatlakozott duális képzőhelyekről.
Ahogy a jelentkezés, úgy a felvételi eljárás is külön zajlik.
A felsőoktatási intézménybe való sikeres felvételi a központilag meghatározott ponthatárok teljesítésétől függ.
A partnerszervezetek külön, saját maguk által meghatározott felvételi és kiválasztási szempontokat határoznak meg, a kiválasztási eljárást szóban és/vagy írásban folytatják le.
A két felvételi eljárás teljes mértékben független egymástól.
Amennyiben a partnerszervezetek közül egy sem választja ki a hallgatót, akkor nem vehet részt a duális képzésben, azonban tanulmányait hagyományos keretek között megkezdheti és (legkésőbb) a második félévtől is bekapcsolódhat a duális képzésbe.
Magától értetődően, ha valakinek a főiskolai/egyetemi felvételije sikertelen, akkor a duális képzőnél tett sikeres kiválasztási eljárás ellenére sem kezdhető meg a képzés.
A duális felsőoktatási képzésbe történő sikeres felvételi esetén, valamint a partnerszervezetnél lefolytatott sikeres kiválasztási folyamatot követően a hallgatók párhuzamosan tanulnak a felsőoktatási intézményben, valamint töltik a gyakorlati idejüket a duális partnernél. Ebben az esetben a tanulóknak nincs szünetük, azonban szabadságot tudnak kivenni.
A felsőoktatási duális képzésért a Duális Képzési tanács és a felsőoktatási intézmény együttesen felelős, ezért a hallgatói munkaszerződés megkötését megelőzően maga a felsőoktatási intézmény köt egy együttműködési megállapodást a duális képzést vállaló szervezettel, melynek részleteit a hallgatói munkaszerződés kötelező tartalmi elemivel együtt a 230/2012. Korm. rendelet tartalmazza.
A hallgatói munkavégzés szabályait e rendelet mellett a Nftv. is rögzíti. Az előírások szerint a hallgatók kizárólag hallgatói munkaszerződés keretében végezhetnek munkát külső gyakorlóhelyen, vagyis ennek keretében vehetnek részt a duális képzésben is.
A duális képzésre vonatkozó hallgatói munkaszerződést szeptember 30-ig, keresztféléves képzés esetén február 28-ig kell megkötni. Ha a hallgató a képzést annak második félévétől kezdődően folytatja duális formában, a hallgatói munkaszerződést február 28-ig, keresztféléves képzés esetén szeptember 30-ig kell megkötni.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkajogi jogviszony jön létre a hallgató és a partnerszervezet között.
A duális képzésben részt vevő hallgatót díjazás illeti meg egész évben, a duális képzés teljes időtartama alatt. Ez azt jelenti, hogy a legalább a minimálbér 65%-ában megállapított munkabér egyaránt megilleti a hallgatót a duális képzőhelyen és a felsőoktatási intézményben eltöltött időszakra is.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.12. pontja alapján a hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett munkabér adómentes a havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó részéig, afölött adóköteles. Az adóköteles jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap része.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók foglalkoztatása során rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a napi munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb 1 heti munkaidőkeretet lehet elrendelni.
A hallgatók számára legalább 12 óra napi pihenőidőt kell biztosítani.
Próbaidő nem köthető ki, valamint a Mt. szerinti egyenlőtlen munkaidő-beosztás sem alkalmazható.
A hallgatói munkavégzés a felsőoktatási intézmény és a partnerszervezet által közösen összeállított Egyeztetett Duális Képzési Program alapján történik.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatók nem válnak biztosítottá.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § eb) pontja értelmében nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony után.
A partnerszervezet által a hallgatóképzéshez kapcsolódóan elszámolható kedvezmény
A felsőoktatást tekintve a duális képzésben és a gyakorlatigényes alapképzési szakon lévő hallgatók képzése esetén van lehetőség szociális hozzájárulási adó-kedvezmény érvényesítésére.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) az alábbiak szerint definiálja a duális képzés és a gyakorlatigényes szak fogalmát:
Duális képzés: ld. fent
- „Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak.”
Duális képzés esetén Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kell kötni.
A mindenkori költségvetésről szóló törvény határozza meg a hallgatókra vonatkozóan érvényesíthető összeg alapját, esetükben az alapnormatívaként meghatározott összeget kell figyelembe venni.
A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza a felsőoktatási szakokhoz kapcsolódó szorzókat az alábbiak szerint:
- duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
- a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90,
- a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30,
- minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90.
A napi összeg számításához az alapnormatíva és az adott képzési területhez társított súlyszorzó szorzatát el kell osztani az adott év munkanapjainak számával (2023-ban 251 munkanap van).
A kamarának a felsőoktatásban szervezett duális képzéssel kapcsolatban jogszabályban rögzített közvetlen feladata nincs, az ehhez kapcsolódó teendőkkel az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Duális Képzési Osztálya foglalkozik, további információ a dualis@oh.gov.hu címen kérhető.
Kapcsolódó anyagok: