A képviselők arra figyelmeztettek, hogy a demokrácia több tagállamban visszaszorul, és bírálták a Bizottságot, amiért nem tesz az uniós értékek védelméért.
Az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről szóló, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által januárban jóváhagyott értékelésében a Parlament tudomásul vesz néhány konkrét pozitív fejleményt, mint az új lengyel kormány jogállamiság és a médiaszabadság megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, ugyanakkor kiemeli a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat továbbra is fenyegető veszélyeket, valamint több uniós tagállamban előforduló konkrét problémákat.
A szöveget 374 igen szavazattal, 113 ellenében és 45 tartózkodás mellett fogadták el szerdán.
Az igazságszolgáltatással, a korrupcióval és a médiaszabadsággal kapcsolatos problémák
A Parlament megállapítja, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében különbségek vannak a tagállamok között, különösen a magas rangú bírák kinevezését illetően, például Magyarországon. A képviselők aggódnak a szlovákiai intézményeket és a médiavilágot érintő javasolt változások miatt, valamint a spanyolországi amnesztiatörvény-javaslat miatt.
A korrupció továbbra is jelentős aggodalomra ad okot a Parlament számára, amely ismét elítéli a Magyarországon egyes ágazatokban működő vállalatokkal szembeni állítólagos rendszerszintű diszkriminatív, átláthatatlan és tisztességtelen gyakorlatokat, valamint az uniós forrásoknak az ország kormányának politikai szövetségesei gazdagítására való felhasználását, miközben továbbra is akadályok állnak a visszaéléseket bejelentő személyek előtt.
Az EP-képviselők véget akarnak vetni az olyan befektetői állampolgársági programoknak, amelyet például Máltán használnak, és felhívják a figyelmet a pénzmosásra, amely határokon átnyúló, a korrupcióval szorosan összefüggő probléma. A felügyelő hatóságok függetlensége is veszélyben van a képviselők szerint, erre példa a kémszoftver-botrány görögországi kezelése, míg az újságírók SLAPP-perekkel és egyéb fenyegetésekkel szembeni védelme érdekében még sokat kell tenni.
A civil társadalom zsugorodása és a kiszolgáltatott csoportokat fenyegető veszélyek
A civil társadalom számos országban kihívásokkal néz szembe, többek között Szlovákiában, ahol a nem kormányzati szervezetek munkájának korlátozására és a külföldi finanszírozásban részesülő szervezetek megbélyegzésére irányuló terveket jelentettek be. A képviselők elítélik a túlzott erőszak és diszkriminatív bánásmód alkalmazását a rendőrság részéről, valamint a tüntetőkkel szembeni aránytalan erőszak használatát, különös tekintettel a franciaországi tömeges őrizetbe vételekre és három fiatal roma meggyilkolására Görögországban. A Parlament szerint a visszalépések a jogok terén és a kisebbségi jogok aláásása a vallási kisebbségeket, az LMBTIQ személyeket, a nőket, a menekülteket és a migránsokat érinti.
A képviselők ismét hangsúlyozzák, hogy a Bizottság ellenőrzése nem elégséges, és konkrét végrehajtási intézkedésekkel kellene kiegészülnie. A képviselők elítélik, hogy több tagállam olykor „nyíltan és szemérmetlenül nem tartja be” az uniós jogot.
A jelentéstevő szerint
Sophia in 't Veld (Renew, Hollandia) jelentéstevő a szavazás előtti sajtótájékoztatón elmondta: „A Bizottság jogállamisági jelentésének minden tagállamot egyformán és objektíven kell kezelnie. Nem szabad megengedni, hogy a kormányok politikai nyomást gyakoroljanak rá, mert az európaiaknak joguk van tudni, hogyan áll a jogállamiság az országukban – bárhol is éljenek.”