Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az vmkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Hol tartanak most a magyar bérek európai összehasonlításban?

2024. április 03.

Az Eurostat március 27-i jelentése szerint a béreket és járulékokat magában foglaló bérköltségek között továbbra is jelentős különbségek vannak az EU-ban. A novekedes.hu elemző cikkét ajánljuk .

A legalacsonyabb érték, 9,3 euro órabér Bulgáriában, a legmagasabb 53,9 euro pedig Luxemburgban volt 2023-ban. A három legalacsonyabb érték a bolgár (9,3 euro), a román (11 euro) és a magyar (12,8 euro), a három legmagasabb pedig a luxemburgi 53,9 euro, a dán 48,1 euro és a belga 47,1 euro. Az EU-s átlag 31,8 euro.

A magyar érték az EU-s érték 40, a dánnak pedig 26,6 százaléka. Átlagosan a járulék a teljes bérköltség 24,7 százaléka volt. Ennél azonban sokkal magasabb volt például Svédországban (32,2 százalék) és lényegesen alacsonyabb Romániában (5 százalék). A magyar érték 13,9 százalék.

Meg kell említenünk, hogy a felmérés csak a 10, illetve e fölött foglalkoztató szervezeteket foglalja magában. Továbbá nem terjedt ki a mezőgazdaságra, a közigazgatásra, beleértve a védelmi területet. A következő ábrán a bérköltségeket látjuk néhány ország esetén.

A legalacsonyabb bolgár érték a legmagasabb luxemburginak 17,3 százaléka. A luxemburgi érték az EU-s átlag 169,5 százaléka, míg a bolgár a 29,2 százaléka. A különbségek valóban jelentősek, de nemcsak Bulgária, hanem Magyarország és Románia esetén is.

Ha pedig a bérköltség bérre és járulékra osztását is figyelembe vesszük, akkor egyes országok, például Magyarország esetén még romlik is a helyzet, mivel a magasabb járulék miatt kisebb a bérarány, mint az alacsonyabb járulékú országok esetén. Ezt látjuk az 1. táblázatban, amelyben már nemcsak általános, hanem ágazati adatok is szerepelnek.

 

  1. táblázat. Órabérek néhány ágazatban 2023 (euro)

Országok

Teljes

Feldolgozóipar

Oktatás

Egészségügy

Magyarország

11,0

11,6

10,2

9,4

Csehország

13,6

13,2

13,5

14,4

Lengyelország

11,9

10,8

13,5

12,6

Szlovákia

12,5

12,2

12,1

13,9

Ausztria

30,0

34,0

31,1

29,6

Németország

31,6

35,4

29,6

28,8

Dánia

42,0

44,7

41,7

36,9

Hollandia

33,0

33,2 (2022 évi adat)

36,2 (2022 évi adat)

31,3 (2022 évi adat)

EU átlag

24,0

24,2

24,2

24,1

Forrás: Eurostat 2024.03.27.

 

Azt látjuk, hogy a magyar adatok esetén a bérköltségen belüli magasabb járulékok miatt a bérérték aránya alacsonyabb lett.

A teljes vizsgált bér értéke szerint Magyarország után az EU-ban három ország van: Bulgária (8,1 euro), Lettország (10,7 euro) és Románia (10,4). Az utóbbi két ország és Magyarország között azonban a különbség minimális.

A magyar érték az osztráknak 36,7, a dánnak 26,2 és az EU átlagnak 45,8 százaléka. A feldolgozóipar esetén 4 országot előz meg Magyarország: Bulgáriát, Ciprust, Lettországot és Romániát.

Az oktatás és az egészségügy területén viszont jelentős a lemaradásunk.

Az oktatásban már csak Bulgária és Lettország van mögöttünk, az egészségügyben, beleértve a szociális területet is, már csak Bulgáriát előzzük meg. Az oktatás területén a magyar bér az osztráknak 32,8, a dánnak 24,5 és az EU átlagnak 42,1 százaléka, az egészségügyi és szociális területen ezek az értékek: 31,8, 25,5 és 39 százalék.

Érdekes kérdés az is, hogy hány órát dolgoznak az emberek. Erre is vannak friss adatok.

Az Eurostat 2024 március 14-i jelentése szerint a 20-64 éves korcsoportban a heti átlagosan ledolgozott óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén Magyarországon 2022-ben 39,6 óra volt. Az EU-s átlag 37,5 óra. A magyar érték a hetedik legmagasabb.

Az osztrák 36, a német 35,3, a dán 35,4. A legrövidebb ideig a hollandok dolgoznak, akik heti 5,6 órával dolgoznak kevesebbet, mint a magyarok. Érdekesek az ágazati arányok is. A 2. táblázatban a feldolgozóipari, az oktatási és az egészségügyi és szociális területen átlagosan ledolgozott heti óraszámokat látjuk néhány ország esetén.

 

  1. táblázat. Heti átlagosan ledolgozott óraszám 2022-ben

Országok

Feldolgozóipar

Oktatás

Egészségügy

Magyarország

39,3

39,0

39,5

Csehország

39,6

37,2

38,5

Lengyelország

40,3

37,4

39,2

Szlovákia

39,6

37,3

39,2

Ausztria

38,2

32,4

31,8

Németország

37,8

31,3

32,5

Dánia

36,9

34,0

33,3

Hollandia

36,6

30,3

27,9

EU átlag

39,1

33,7

34,6

Forrás: Eurostat 2024.03.14.

A feldolgozóiparban a heti átlagosan ledolgozott óraszám Magyarországon az EU-s átlag körüli. Viszont az oktatásban és az egészségügyben csak három országban, az oktatás esetén Bulgáriában (39,6 óra), Romániában (39,2 óra) és Szlovéniában (39,1 óra), az egészségügyben pedig Horvátországban (40,2 óra), Romániában (40,2 óra) és Szlovéniában (40,1 óra) kell minimálisan hosszabb ideig dolgozni, mint Magyarországon. Mondhatnánk, hogy keveset keresünk, de legalább jó sokat dolgozunk, legalábbis az Eurostat adatai szerint.

Érdemes idéznünk az MNB friss versenyképességi jelentését (Versenyképességi Jelentés 2023).

E szerint Magyarországon az Uniós átlag alatt van a tudásintenzív feladatkörökben foglalkoztatottak aránya (64 oldal), a bérszint pedig jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A magyar átlagbér szintje a legalacsonyabb volt 2022-ben az EU-ban (67 oldal, nem szó szerinti kiemelések).

Amint a friss Eurostat adatokból látjuk, ez a helyzet nem változott 2023-ban sem.

Továbbra is a 24. helyen vagyunk a bérek tekintetében. Ez gazdaságszerkezeti jellemzőkre, például a tudásalapú munkahelyek helyett az összeszerelő munkahelyek magas arányára utal.

Érdemi versenyképesség javulásra viszont nem lehet számítani addig, amíg a magyar gazdaságpolitika nem a humán tőke erősítésére, azaz a magasabb tudásszintre, több innovációra és – ezekkel összefüggésben – nagyobb termelékenységre, hanem továbbra is az az olcsó munkabérre építi a versenyelőnyt.

A különböző termelékenységi és innovációs adatok alapján az rajzolódik ki, hogy a V4-ken belül Csehország versenyképessége már jelentősen javul, Lengyelország pedig gyorsan követi, míg Magyarország és Szlovákia leszakadóban van. Ezt bizonyítja az MNB Versenyképességi jelentése is.

Viszont versenyképesség javulás nélkül lehet, hogy növekedni még lehet egy ideig, de fejlődni nem. Fejlődés nélkül viszont fenntartható növekedésre sem lehet számítani.

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.