Egyedi gépek tervezésével, alkatrészgyártással, összeszereléssel is foglalkoznak, a gencsapáti székhelyű HunMech Kft. korábban elnyerte a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara innovációs díját.
Gépészeti tervezőirodaként kezdték, majd nyitottak a gyártás felé. A szombathelyi kezdet után 2012-ben építették az első csarnokukat Gencsapátiban, majd bővültek. 2018 óta az új csarnokrészekbe és az irodaépületbe is beköltöztek. Jelenleg 46 fős kisvállalkozásként működnek, munkatársaik között vannak mérnökök, adminisztrátorok, technikusok, szakmunkások – mondja Bálint Zsolt ügyvezető. „Amit mi végzünk, az egyedi gépek gépészeti tervezése, alkatrészgyártás, összeszerelése, beüzemelése” – hangsúlyozza. Interjú.
Bálint Zsolt (fotó: HunMech Kft.)
Már az alapításakor megvolt a terv, hogy a tervezést követően milyen irányt választanak?
Az alapítók közül mindhárman gépészmérnökök vagyunk, mindhárman terveztünk is, régóta ismertük egymást. Azzal a céllal alapítottuk a céget, hogy egyedi gépeket gyártsunk, illetve meghatároztuk az irányt is: a munka, amit végzünk, nagy hozzáadott értékű legyen.
Fokozatosan építettük fel a rendszert: először a tervezéssel foglalkoztunk, a szerelést is mi végeztük, de kezdetben még kiadtuk az alkatrészgyártást. Fokozatosan építettük fel a gyártókapacitást is, megvettük az első egyetemes gépeket, aztán CNCgépeket vásároltunk hozzájuk. 2012-ben jött az első két technikus kolléga, innentől kezdve emeltük fokozatosan a technikusi létszámot és a forgácsoló technikusok létszámát . 2018-ban Pécsett is béreltünk irodát, mert hiába kerestünk tervezőmérnököket, nem találtunk itt a térségben. Pécsett 3 fiatal mérnökkel kezdtük meg az egyedi gépek tervezését. Ez a tervezőirodánk jelenleg is működik.
Ha egyedi gépek gyártásáról van szó, akkor konkrétan mire kell gondolni?
Mondok egy egyszerű példát: itt van ez a toll. Több alkatrészből áll. Ha a toll alkatrészeit beleömlesztjük adagoló rendszerekbe, és kiadagoljuk úgy, hogy egyenként lehessen kezelni, akkor az már egy egyedi gép. Az a gép kiadagolja és össze is szereli az alkatrészeket. Amiket már mi készítettünk: biztosítékház összeszerelő gépeket, jelenleg a katapult, amivel elnyertük az innovációs díjat is. Most van folyamatban egy nagy projektünk, már a harmadik gépet fejezzük be: ez a hullámpapír raklapgyártó gép. De teszter állomásokat, patronadagolókat is csináltunk – az ipar több szegmensének terveztünk, gyártottunk egyedi gépeket a lassan 20 év alatt.
Az ötlet általában Önöktől indul el, vagy megkeresik a céget?
Általában a megrendelőink találják ki, hogy ki mit szeretne. Van, aki részletesen vázolja az elképzeléseket, más kevésbé: küld egy feladatkiírást. Mi erre készítünk egy kalkulációt, és beadjuk az ajánlatunkat árral együtt. Onnantól kezdve, ha elfogadták az ajánlatot, indulhat a további egyeztetés. A tulajdonostársam a fő tervező, ő találja ki a folyamatot egy-egy egyedi gyártás esetén.
Tervezés (Fotó: HunMech Kft.)
Ötlettől a termékig, gépig mennyi időbe telik, amíg elkészülnek? Vagy minden egyedi?
Mindenképpen meghatározunk egy határidőt, de nem lehet általánosítani. Vannak komolyabb kihívást jelentő projektek, de olyan is, amikor már gyártottunk hasonlót – ez kicsit könnyebb, van kiindulási pont.
Visszatérő megrendelőik vannak?
Általában visszatérő megrendelőkkel dolgozunk, de vannak új partnerek is. Kevés az innovatív cég, aki ilyennel foglalkozna, hiszen gazdaságossági szempontból nem ez a legjövedelmezőbb gyártási terület. Az egyedi gyártás nagy szaktudást igényel minden szinten, az árkalkulációval pedig lehet tévedni. Mi a 2000-es években a tulajdonostársaimmal azt jelöltük meg, hogy a munkánknak nagy hozzáadott értéke legyen. Ez a világ nem értünk dolgozik. A szaktudás egyre kevésbé vonzó, és azt is tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben akarnak a munka során gondolkozni.
A pécsi tervezőirodával kapcsolatban azt mondta, annak létrehozásának elsődleges oka a munkaerő hiánya volt. Változott a helyzet azóta?
Változott a helyzet, de nem jelentősen. Szombathelyen szinte lehetetlen erre a területre mérnököt találni.
Mi a helyzet a versenytársakkal?
Pár konkurens cég van Szombathelyen is, de az egyedi gyártás fellegvárai Győr, Veszprém, Tatabánya, Budapest. Győrben és Veszprémben az egyetem elvégzését követően ott maradnak a szakemberek. Itt is elindult a duális képzés, de ez egyelőre kevés. Az egyedi gyártáshoz az átlagnál jobban kell gondolkodni, megfelelő képességek kellenek hozzá, fontos a hozzáállás, az egyedi látásmód, a tanulni akarás. Az elmúlt pár hónapban egyébként jobban fel tudtuk tölteni a hiányos helyeket, és most is van pár jelölt – ezek a munkakörök jellemzően fizikai munkavégzésre vonatkoznak.
Visszakanyarodva a megrendelőkhöz: hazai vagy nemzetközi szintű megrendeléseik vannak?
Hazaiak elsősorban. Közöttük vannak multinacionális vállalatok is, rajtuk keresztül dolgoztunk már például Franciaországba. Ausztriából közvetlen megkereséseink vannak. 2005 óta dolgozunk egy osztrák cégnek, számukra alkatrészt is gyártunk. Van egy másik osztrák cég is, nekik szintén alkatrészeket gyártunk, forgácsolunk, de terveztünk korábban autógyárba sort is. Jellemzően azonban a magyar piacra dolgozunk. Szerintem itt is megvan a lehetőség, hogy az ember boldoguljon – és jól boldoguljon.
Mire a legbüszkébb a vállalkozásában?
Több mindenre vagyok a legbüszkébb. Az egyik az, hogy pár tízezer forintból felépítettünk egy céget, aminek a vagyona többszázmillió. Tavaly elértük az 1 milliárd forintos bevételt. Egyedi dolgokat gyártunk, a cégünk lassan 20 éve működik. Ami pedig a legnagyobb durranás, az a raklapgyártó.
ProTar (Fotó: HunMech Kft.)
És az innovációs díj – ami ennek az interjúnak az apropója is, amit a katapult fejlesztéséért nyertek el a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarától. Mit kell tudni erről az elektromos működtetésű kilövőállásról?
A katapult célja, hogy 7-8 tized másodpercen belül 105 km/h-ra gyorsítsa fel a pilóta nélküli légijárművet (UAV) (ez a pilóta nélküli légijármű a ProTAR, egy magyar fejlesztésű légvédelmi drón – a Szerk.). Az UAV-nak megy a hajtóműve, ez adja a tolóerőt, de ehhez még kell plusz mozgási energia a kilövésnél. Az UAV ugyanis nem propelleres, hanem sugárhajtóműves, nagyobb az átesési sebessége is – ezért nagyobb indulási segítség kell neki (katapulttal – Szerk.). Az általunk tervezett katapult azért újdonság, mert elektromos hajtással ezt eddig még nem csinálták meg. Úgy néz ki, hogy egyedülálló fejlesztés a világon. Katonai alkalmazásra készült, légvédelmi gyakorlatokon használják. Önállóan működik, több tíz kilövésre képes egy akkumulátor-töltéssel, és teherautóval mozgatható. Használat előtt össze kell szerelni, mert a 12 méteres indítási hossz miatt nem lehet egyben szállítani.
Egyedi gép fejlesztésénél nincs tervezés csapat nélkül, ugye?
Nincs. A fő tervezőmérnök kitalálja a koncepciót, elkészíti az előtervet, a mellette lévő mérnökök kidolgozzák a részleteket. Elkészítik a 2D rajzokat, amikből legyártjuk az alkatrészeket. Ez utána gyártásra kerül. A logisztikai csoport a beszerzésért és az anyagmozgatásért felel, a forgácsolócsoport legyártja az alkatrészeket. Van egy összeszerelő csoport, aki beüzemeli gépet, letelepíti. Vannak projektvezetők, 2 adminisztrátor kolléganőnk. Ezt a folyamatot pár emberrel már nem tudnánk csinálni.
Az imént büszkeségekről kérdeztem, most a jövőről fogom. 5-10 éves távlatban mivel lenne elégedett?
Globálisan nézve egy sokkal nyugodtabb világgal. 2019 óta, ahogy felbolydult a világ, semmi nem ált vissza az eredeti kerékvágásba. Jobb pénzügyi háttérrel lennék elégedett, de azzal is, ha a munkaerőpiac visszaállna rendezettségében, színvonalában a 2015-2016-os szintre. Ugyanis a régi szakemberek nyugdíjba mennek, és nem jön helyettük új. Manapság a fizetés a legfontosabb tényező. A fiatalok büszkeséggel érkeznek, szeretnének sok pénzt keresni, home office-ban dolgozni. A mi tevékenységünk olyan, amit nem lehet otthonról végezni.
A határ közelsége is befolyásoló tényező?
Igen, nagyon érezzük a hatását. Szombathelyen van 3 iskola, akik a gépiparban képeznek munkaerőt, de sok a pályaelhagyó. 2020-ban, amikor jött a COVID, sok magyar jött haza, egy-két embert tudtunk felvenni, de ők vissza is mentek 2022-ben. Ha van fluktuáció a szombathelyi gépipari cégeknél, onnan is Ausztriába mennek. 2018-19-ben számolgattunk a kollégákkal, hogy a munkaidő, a forint árfolyama miatt nem érte meg kimenni. Most megint megéri. A fiatalokra visszatérve, vannak nálunk huszonévesek, akiket érdekel a szakma, és több éve itt vannak. De egy részük elmegy, ha máshol jobb ajánlatot kap. Nálunk sokat számít a hangulat, a cég hozzáállása a dolgozók felé. És hogy a dolgozónak mi a fontos. Aki tanulni akar, aki nem a pénzt helyezi az első helyre, az marad.