A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint októberben az üzleti szféra összesített várakozása nem változott az előző hónaphoz képest, de a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek.
A GKI konjunktúraindexe már negyedik hónapja csökken apró lépésekkel, s így októberre nyolc havi mélypontjára esett. A cégek foglalkoztatási tervei nem változtak érdemben, de a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága számottevően javult szeptemberhez képest. Az üzleti szféra áremelési tervei szerényen emelkedtek, ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása nem változott.
A GKI üzleti bizalmi indexe októberben nem változott szeptemberhez képest. A stagnálást mutató összképen belül azonban az egyes ágazati várakozások alakulása között érezhetők különbségek. A második őszi hónapban az ipari, és különösen az építőipari várakozások javultak havi összevetésben, ugyanakkor az üzleti szolgáltatók kissé, a kereskedelmi cégek pedig markánsabban pesszimistábbak lettek. Így októberre a kereskedelem vált a legborúlátóbb ágazattá.
A vállalkozások összesített foglalkoztatási hajlandósága a második őszi hónapban sem változott lényegesen szeptemberhez képest – bár az iparban erősödött, míg a szolgáltatások terén gyengült ez a szándék. A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése érdemben javult. Az áremelési tervek csak szerény mértékben emelkedtek, leginkább az üzleti szolgáltatások terén. A termelés, a szolgáltatás jövőbeni bővítése előtt álló legfontosabb akadály a kereslet hiánya (ezt a cégek 55%-a érzékeli). Minden negyedik vállalkozás munkaerőhiánnyal, minden ötödik pedig pénzügyi, finanszírozási problémákkal küszködik. Az alapanyagok és a kapacitások hiánya mindössze a megkérdezettek 6%-át zavarja.
A GKI fogyasztói bizalmi index– a januári-februári jelentős kilengés után – a március-szeptemberi időszakban alig változott. Az októberi 2 pontos csökkenéssel az előző hónaphoz képest e mutató nyolc havi mélypontjára jutott. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó várakozást romlónak értékelte szeptemberhez képest, s az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét is romlónak értékelte. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése alig változott. A lakosság inflációs várakozása és a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás sem módosult érdemben az előző hónaphoz képest.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság (a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga.
A fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.
A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.