Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az vmkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Szakképzési munkaszerződés (SZMSZ) és megkötésének lépései

Szakképzési munkaszerződés

A Szakképzés 4.0 stratégia egyik legfontosabb törekvése, hogy a szakképzés és a munkaerő-piac közötti kapcsolatot a korábbiakhoz képest jóval szorosabbra fűzze, ezáltal motiválja a tanulók és a vállalatok szakképzésbe történő bekapcsolódását és elősegítse a későbbi munkavállalói-munkáltatói kapcsolatok kialakulását is.

Ehhez kapcsolódó fontos – a duális képzés erősítését szolgáló – intézkedés a tanulószerződéses rendszer kifuttatása és helyette felmenő rendszerben a szakképzési munkaszerződéssel történő képzés bevezetése. Ennek köszönhetően már a tanítási-tanulási folyamatban adott a tanulók és duális képzőhelyek közötti munkavállalói és munkáltatói alapokra helyezett kapcsolatteremtés, együttműködés lehetősége.

Duális képzés alatt korábban azt értettük, hogy az elméleti képzés az iskolában, míg a gyakorlati képzés vállalati körülmények között, a gyakorlati helyen valósult meg. (Ehhez kötöttek tanulószerződést a felek.) Az új jogszabályi környezet már lehetőséget ad arra, hogy a duális képzők a gyakorlati képzés mellett részt vállaljanak az elmélet oktatásában is, ami a saját munkavállaló utánpótlását is célzottan elősegíti.

Szakképzési munkaszerződést kizárólag a Szakmajegyzék szerinti szakma oktatására lehet kötni, felmenő rendszerben került bevezetésre, elsőként a 2020. szeptember 1-jétől megkezdett szakképző iskolai és technikumi tanulmányok esetében volt rá lehetőség (beleértve az iskolarendszerű felnőttképzést is).

A Szakmajegyzékben foglalt szakmák oktatása kizárólag iskolarendszerben lehetséges, ennek megfelelően a tanulók tanulói jogviszonnyal, a felnőttek (a törvény megnevezése szerint képzésben részt vevő személyek) felnőttképzési jogviszonnyal rendelkeznek.

A tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek a képzésüket ágazati alapoktatással kezdik, amelyet ágazati alapvizsga zár és csak a sikeres vizsgát követően lesznek jogosultak a szakképzési munkaszerződés megkötésére. (Az ágazati alapoktatásról és vizsgáról bővebben itt olvashat: Az új szakképzési rendszer intézményei )

A szakirányú oktatás központilag kiadott alapdokumentumai a képzési és kimeneti követelmények (továbbiakban: KKK).Ezek alapján kell összeállítaniuk az iskoláknak a saját programjukat, amelybe majd bele kell építeniük a képzőkkel közösen, a konkrét duális képzőhelyekre vonatkozóan kidolgozott képzési programokat. Az iskolának és a képzőnek úgy kell szakmánként közösen összeállítani a programokat, hogy azok egymáshoz tökéletesen illeszkedjenek, egymást kiegészítsék úgy, hogy a tanítási-tanulási folyamat végére a KKK-kban  meghatározott tanulási eredmények megvalósuljanak, a tanulók megszerezzék, fejlesszék az adott szakmához szükséges készségeket és kompetenciákat. (Ebből is látszik, hogy a képzés folyamán elengedhetetlen az iskola és a (leendő) duális képző közötti előzetes egyeztetés és a képzési folyamat során végig fenntartott szoros együttműködés, rendszeres kommunikáció.)

A duális képző képzési programjának megvalósítására kötődik majd a szakképzési munkaszerződés.

A duális képzőnek az alábbi teendői vannak a szakképzési munkaszerződés megkötése előtt:

  • A szakképzésben tanulókra is kiterjedő minőségirányítási rendszert kell működtetnie (vagy a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerét adaptálja), vagy meg kell felelnie a kamarai szempontrendszernek (KAMSZER).
  • Fel kell vennie a kapcsolatot az érintett szakképző intézménnyel, majd közösen ki kell dolgozniuk a képző által oktatni kívánt szakmá(k)ra vonatkozó képzési programo(ka)t.
  • Kérelmeznie kell a területileg illetékes kamaránál a nyilvántartásba vételét .
  • Be kell mutatnia a területileg illetékes kamara részére a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.), valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Szkr.), továbbá kamarai eljárásrendekben meghatározott, a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó feltételek biztosítását igazoló dokumentumokat, nyilatkozatokat, eszközöket. Ezek vizsgálatára a nyilvántartásba vételi eljárás keretében kerül sor.
  • Amennyiben már engedéllyel rendelkezik és van tanulója, ellenőriznie kell, hogy a jogszabályban és engedélyben meghatározott létszámkorlátba belefér-e további tanuló. 

A szakképzési munkaszerződéseket a szakirányú oktatás megkezdése előtt meg kell kötni, azonban az kizárólag a kamarai nyilvántartásba vételt követően lesz jogszerű és lehetséges. A szerződések a szakirányú oktatás egészére (vagy átkötés esetén a hátralévő részére) köthetők, valamint évente két alkalommal van lehetőség rövidebb időre, legalább 2, de naptári évenként összesen legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra is szerződni.

A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, azonban a szerződés célja a szakképzési feladatok ellátása, elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása-tanulása, szakmai vizsgára történő felkészítés-felkészülés vállalati-, gazdasági-, vagyis valós munkaerő-piaci környezetben. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a duális képző az egyenlő bánásmód követelményeit szem előtt tartva kiválasztási eljárást folytasson le a hozzá szerződéskötési szándékkal jelentkező tanulókkal.

Törvényes képviselővel együtt már a 15. életévét betöltött tanulók is jogosultak szakképzési munkaszerződést kötni. További előírás a tanulókra nézve az egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek való megfelelés. (A tanulók szerződési jogosultságát befolyásolhatja még, hogy pl. van-e már államilag elismert szakképesítésük stb.)

A munkaviszony alapján a szerződés időtartama alatt a tanulók társadalombiztosítási szempontból biztosítottak lesznek, továbbá ez az időtartam beleszámít a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időbe is.

A szerződésnek kötelező tartalmi elemeit a Szkr. rögzíti, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkaszerződésre vonatkozó iránymutatásait is figyelembe kell venni – a Szkt-ben foglalt kivételeket szem előtt tartva. (Formanyomtatvány innen letölthető: Duális képzéshez kapcsolódó dokumentumok)

A szakképzési munkaszerződésben kell meghatározni a duális képző és tanuló alapadatain túl a felek szakirányú oktatáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásait és jogait is.

A szakképzési munkaszerződés módosítását és megszüntetését is írásba kell foglalni. 

A szakképzési munkaszerződés megszűnik automatikusan (a törvény erejénél fogva) a tanulói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján, valamint a szakmai vizsga előtti utolsó tanítási napon; továbbá megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással (a felmondás közlésétől számított 15. nappal), valamint azonnali hatályú felmondással.                      

Szakképzési munkaszerződés alapján a tanulókat munkabér és egyéb juttatások illetik meg.

munkabér mértéke a szerződő felek megállapodása alapján a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott éves önköltségének (1.200.000 Ft) egyhavi összege, de legfeljebb annak 168%-a, azaz 100.000-168.000 Ft közötti összeg (foglalkoztatásra irányuló más jogviszony esetén ettől eltérő lehet). A bér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit. Az így megállapított és kifizetett munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít. Kizárólag a  hónap közben kötött vagy megszüntetett szerződés, betegség vagy igazolatlan mulasztás esetén csökkenthető a munkabér. Készpénzes átadás-átvételre nincs lehetőség, a duális képző a tárgyhót követő hónap 10. napjáig átutalással teljesíti a kifizetést.

Az egyéb juttatások közül a ledolgozott napokra arányosítva (azonban legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség (1.200.000 Ft) egyhavi összegének 168%-áig, tehát 168.000 Ft-ig) ugyanazon juttatások illetik meg a tanulót, mint az általa választott szakmának megfelelő munkakörben, szakképzettséggel rendelkező alkalmazottat.

A szakképzési munkaszerződéshez röviden összefoglalva az alábbi jogok és kötelezettségek kapcsolódnak:

A szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni, időtartama – azaz a napi munkaidő – legfeljebb 8 óra lehet, fiatal munkavállaló esetén a napi 7 órát nem lépheti túl. Két szakirányú oktatással töltött nap között legalább 16 óra pihenőidőt kell biztosítani a tanuló részére. Képzési időn belül, ha a napi munkaidő meghaladja a 4,5 órát, akkor legalább 30 perc, ha meghaladja a 6 órát, akkor legalább 45 perc szünetet kell biztosítani.

A jogszabály külön meghatározza, hogy mely napokra nem szervezhető szakirányú oktatás (pl. tanuló kötelező megjelenése iskolai rendezvényen stb.), valamint meghatároz egy kivételszabályt is, mely szerint a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon rendeltetésük folytán is működő duális képzők továbbra is szervezhetnek gyakorlatot. 

A munkaviszonyból adódóan szabadság illeti meg a tanulót, melynek mértéke tanulói jogviszony esetén 45 munkanap, felnőttképzési jogviszony esetén 30 munkanap naptári évenként. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni.  A szabadság idejére távolléti díj illeti meg a tanulókat.

Szintén a munkaviszonyhoz kapcsolódik naptári évenként 15 munkanap betegszabadság, majd az ezt követően érvényesíthető táppénz.

A munkaszerződés aláírásával a felekre nézve kártérítési felelősség is keletkezik. A duális képzőnek felelősségbiztosítást kell kötnie a tanulók által okozott, de meg nem térített károk fedezetére. A tanulók által jogellenesen okozott kárt a tanulóknak meg kell téríteniük a Polgári törvénykönyv előírásainak megfelelően, azonban a kártérítés mértékét a Szkt. szabályozza. A gondatlan károkozásra vonatkozó mérték nem lehet több, mint a károkozás napján érvényes minimálbér egyhavi összegének fele; szándékos károkozásnál pedig legfeljebb a károkozás napján érvényes minimálbér ötszöröse.

Egyrészt a károkozás elkerülése, másrészt az egészséges és biztonságos, jogszabályokban előírt képzési feltételek biztosítása érdekében munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat.

saját munkavállaló szakirányú oktatására vonatkozó lehetőség továbbra is fennáll, így ha valaki olyan szakmát szeretne iskolarendszerű képzésben megszerezni, melynek feltételei a munkáltatójánál is adottak, nincs akadálya annak, hogy ugyanazon a helyen dolgozzon és teljesítse a szakirányú oktatás követelményeit.

A szakképzési munkaszerződés megkötését megelőzően lehetőség van szakképzési előszerződés kötésére is, mellyel a felek a későbbi szakképzési munkaszerződés kötésére vonatkozóan vállalnak írásos kötelezettséget. Az előszerződéssel rendelkező tanulót a szakképző intézménybe történő felvételi eljárás során előnyben kell részesíteni.

A Szkt. és Szkr. szövegezése alapján ahol jelen tájékoztató anyag tanulókat említ, az alatt a képzésben részt vevő személyeket is érteni kell.

A duális képzők által a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezményekkel külön fejezetben foglalkozunk.

Kapcsolódó anyagok: