Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.
|
|||||||||
|
A képviselők hivatalosan is elfogadták a Tanáccsal már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról. |
|||||||||
|
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek. A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően. Kibocsátáscsökkentési célértékek 2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie. Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz. A tagállamok ennek teljesítéséhez a teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik majd alapul, így tehát az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolniuk kell. A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását. Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel. A fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos leszerelése A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével. A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Kivételek Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. A jelentéstevő szerint Ciarán Cuffe (Zöldek/EFA, Írország) így nyilatkozott: „Az irányelv világosan megmutatja, hogy az éghajlat-politika milyen valós és azonnali előnyökkel járhat társadalmunk kevésbé tehetős tagjai számára. Ez a jogszabály segít csökkenteni az energiaszámlákat és az energiaszegénység alapvető okait, miközben több ezer magas színvonalú, helyi munkahelyet teremt az egész EU-ban. Az európai üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százalékát kezeli, és az európai zöld megállapodásnak egy fontos pillérét képezi. A mai szavazás azt mutatja, hogy a Parlament továbbra is támogatja a méltányosságot és az ambíciót egyaránt megvalósító zöld megállapodást.” A következő lépések Az irányelvet a képviselők 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett fogadták el. Most a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen. Háttér Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unión belüli energiafogyasztás 40 százaléka, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig 36 százaléka írható az épületek számlájára. 2021. december 15-én ezért az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként jogalkotási javaslatot fogadott el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására. A 2021 júliusában elfogadott európai klímarendelet pedig jogilag kötelezővé tette mind a 2030-as, mind a 2050-es célértékek elérését. Konferencia Európa jövőjéről Az épületek energiateljesítményéről szóló jogszabály közvetlenül illeszkedik az Európa jövőjéről szóló konferencia célkitűzéseihez és javaslataihoz, amelyek célja az EU energiafüggetlenségének és fenntarthatóságának fokozása. Ez a jogalkotási kezdeményezés összefonódik a konferecia olyan javaslataival, mint például az önkormányzatok szerepének erősítése a várostervezésben a kék-zöld infrastruktúra támogatása érdekében (2. javaslat (3) bekezdés), az olaj- és gázimporttól való függőség csökkentése energiahatékonysági projektek révén (3. javaslat (3) bekezdés), valamint az energiahatékonysági projektek aktív támogatása az energiatermelés és -ellátás terén való nagyobb önállóság elérése érdekében (18. javaslat (2) bekezdés). |