Az Európai Zöldmegállapodás újabb mérföldkőhöz érkezett. 2021 július 14-én az Európai Bizottság megjelentette a Fit-for-55 elnevezésű csomagját, mely a korábbi 40%-os tervekkel ellentétben azt a célt tűzte ki, hogy az EU tagországok karbonkibocsátása az 1990-es referenciaszinthez viszonyítva 55%-os csökkenést érjen el 2030-ig.
Ezt követően pedig 2050-re a teljes EU el kell, hogy érje a klímasemlegesség állapotát, mellyel az első olyan kontinenssé válhatunk, ahol ez megvalósult. Mindezzel az EU programja jobban összhangba kerül a Párizsi Klímaegyezménnyel, melynek célja a globális hőmérsékletnövekedésnek a 2 °C alá szorítása.
Az újonnan kibocsátott Európai Bizottsági csomag a következő területeket szabályozza:
- Kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása (EU ETS): egy rendszerszinten meghatározott maximum karbonkibocsátási kvóta létrehozása, mely a piaci szereplőket ösztönözné a zöldebb működésre. A kvóta egységei az ingyenesen kapott alapegységek mellett lehetővé tennék azok aukción, illetve másodlagos piacon való kereskedését is.
- Erőfeszítésmegosztási rendelet (ESR): a nem EU ETS alá tartozó szereplők, mint a lakosság vagy a mezőgazdaságban tevékenykedők számára kialakított karbonkibocsátási kvóta. Lényegben egy EU szinten egységes karbonárazási rendszer kiépítését jelenti.
- Közlekedés: az EU tagországaiban az elektromos autókhoz szükséges töltőpontok telepítése, miközben szigorúbb emissziós határokat vezetnek be, valamint 2035-től lényegében megtiltják a belsőégésű járművek forgalmazását. Emellett a légitársaságokat is arra ösztönzik, hogy zöld üzemanyagokat használjanak a káros kerozin helyett.
- Megújuló energia szabályozás: az Európai Bizottság ezzel a dokumentummal felülírta a korábbi célját a megújulóenergia felhasználás arányával kapcsolatosan. Az impozánsabb cél elérésének érdekében a jelenlegi 20%-ról 38-40%-ra kell emelkednie a zöldenergia felhasználásának.
- Karbonvám kivetése: az EU-n kívülről behozott importtermékek esetén karbonvám kiszabása kerülne bevezetésre.
A Bizottsági anyaggal kapcsolatban nagyon gyorsan jelentek meg kormányzati állásfoglalások. Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a Bizottság javaslatait. Egyben kifejtette, hogy addig nem érdemes ambiciózusabb célokat elfogadni, amíg a tagországok az eddigieket sem tartják be. Emellett kiemelte, hogy Magyarország támogatja a klímacélok megvalósulását.
A Századvég Gazdaságkutató Intézet állásfoglalása szerint a lakossági fogyasztókat érintő egységes karbonárazási rendszer már csak azért sem igazságos, mivel sem a tagországok jövedelmi szintjét, sem azok szabályozási rendszerét nem veszi figyelembe. A kutatóintézet korábbi kérdőíves megkérdezése alapján az emberek többsége nem támogatja az egységes karbonadó bevezetését. Emellett azzal is számolni kell, hogy egy ilyen egységes díjtételnek kevés hatása lenne a környezeti károsanyag kibocsátás mérséklésére, viszont jelentős áremelkedést okozhatna az energiaárak tekintetében.