A Bizottság további iránymutatást tartalmazó dokumentációt tesz közzé és erősebb nemzetközi együttműködési keretet hoz létre, hogy ezáltal támogassa a globális érdekelt feleket, a tagállamokat és a harmadik országokat az erdőirtásról szóló uniós rendelet végrehajtásának előkészítésében.
Tekintettel a nemzetközi partnerektől kapott, az előkészületeik állapotáról szóló visszajelzésekre, a Bizottság javasolja az érintett felek rendelkezésére álló felkészülési idő meghosszabbítását is. Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja a javaslatot, a jogszabály 2025. december 30-tól lenne alkalmazandó a nagyvállalatok, 2026. június 30-tól pedig a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. Mivel a végrehajtási eszközök technikailag mind készen állnak, a 12 hónapos hosszabbítás fokozatos bevezetési időszaknak tekinthető, és ekként járulhat hozzá a megfelelő és hatékony végrehajtáshoz.
A Bizottság a jogszabály elfogadása óta folyamatosan támogatja az érdekelt feleket. A közzétett iránymutatás pedig még egyértelműbb leírást ad a vállalatok és a végrehajtó hatóságok számára, és segíti a szabályok alkalmazását. A Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy három hónappal a végrehajtás tervezett időpontja előtt járva több globális partner is ismételten aggodalmát fejezte ki felkészültségének állapotával kapcsolatban, legutóbb az ENSZ-közgyűlés hetének során, New Yorkban. Emellett az európai érdekelt felek felkészültsége is egyenetlen. Míg sokan arra számítanak, hogy az intenzív előkészületeknek köszönhetően időben elkészülnek, mások aggodalmuknak adtak hangot.
Tekintettel az erdőirtásról szóló uniós rendelet újszerű jellegére, a gyors menetrendre és az érintett nemzetközi érdekelt felek sokféleségére, a Bizottság úgy véli, hogy a rendszer fokozatos bevezetését szolgáló 12 hónapos többletidő kiegyensúlyozott megoldást jelent arra, hogy világszerte támogatni lehessen a gazdasági szereplőket a zökkenőmentes végrehajtásban. Ezzel a lépéssel a Bizottság arra törekszik, hogy biztos utat mutasson, és garantálja az erdőirtásról szóló uniós rendelet sikeres végrehajtását, amely rendkívül fontos részét képezi az erdőirtás sürgető globális kérdésével kapcsolatos uniós fellépésnek. A meghosszabbításra irányuló javaslat semmiképp sem kérdőjelezi meg a jogszabálynak az uniós társjogalkotók által elfogadott célkitűzéseit vagy tartalmát.
További iránymutatás a hatékony és pragmatikus végrehajtás érdekében
A bemutatott, iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokkal a Bizottság azon kötelezettségvállalását teljesíti, amelynek lényege az érdekelt felek és az illetékes hatóságok bevonásával a jogszabály egységes értelmezésének biztosítása érdekében a közelmúltban folytatott együttműködés eredményeinek összefoglalása.
A legfontosabb érintett területek többek között az információs rendszer funkcióinak részletei, a szankciók naprakésszé tétele, valamint az olyan alapvető fontosságú fogalommeghatározások pontosítása, mint az „erdőpusztulás”, a jogszabály értelmében vett „piaci szereplő”, valamint a „forgalomba hozatal”. A dokumentum a nyomonkövethetőségi kötelezettségekre vonatkozóan is szolgál további iránymutatással.
Az iránymutatás 11 fejezetből áll, amelyek különböző kérdésekkel foglalkoznak, mint például a jogszerűségi követelmények, az alkalmazás időkerete, a mezőgazdasági felhasználás és a termékkör pontosítása. Mindezeket konkrét helyzetleírások mutatják be. Emellett a szintén közzétett legutóbbi GYIK több mint 40 új választ tartalmaz a különböző érdekelt felek által világszerte feltett kérdésekre.
A mikro- és kisvállalkozások számára könnyített rendszer került kidolgozásra, amelyet egy új, erre a célra létrehozott weboldal is részletesen bemutat.
A Bizottság honlapján a nagyközönségnek szóló információk is frissültek és átrendezésre kerültek, hogy mindenki könnyebben megérthesse őket.
Az országokat összehasonlító teljesítményértékelés átláthatósága és a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés fokozása
A Bizottság közzéteszi az erdőirtásról szóló uniós rendelet teljesítményértékelési gyakorlata során alkalmazandó módszertan elveit, amelynek célja az országok alacsony, szabványos vagy magas kockázati kategóriába való besorolása, és ily módon a piaci szereplők átvilágítási eljárásainak megkönnyítése, és az illetékes hatóságok számára a megfelelés hatékony nyomon követésének és érvényre juttatásának lehetővé tétele.
Az alkalmazott módszertan alapján a világ országainak nagy többsége „alacsony kockázatúnak” minősül. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kollektív erőfeszítések azokra a területekre összpontosítsanak, ahol súlyosabb kihívások tapasztalhatók az erdőirtással kapcsolatban.
A zökkenőmentes végrehajtás világszerte történő biztosítása érdekében a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat stratégiai keretet terjeszt elő az erdőirtásról szóló uniós rendelettel kapcsolatos nemzetközi együttműködés elősegítésére. A javaslat öt kiemelt cselekvési területet határoz meg – mint például a mezőgazdasági kistermelők támogatása –, továbbá nyolc kulcsfontosságú elvet – mint például az emberi jogokra összpontosító megközelítés –, valamint számos végrehajtási eszközt, többek közt a párbeszédet és a finanszírozást. Az átfogó keret célja, hogy előmozdítsa az erdőirtásmentes mezőgazdasági ellátási láncokra való igazságos és inkluzív átállást, méghozzá oly módon, hogy senki se kerüljön emiatt hátrányba. Bár az EU még nagyobb hangsúlyt helyez majd a párbeszédre és a támogatásra, a partnerség sikere azon is múlik, hogy az uniós partnerek elkötelezettek-e az erdőirtás megállítására irányuló globális célok teljesítése iránt.
A célzott információs rendszer létrehozásának lezárása
Az információs rendszer, amelyen keresztül a vállalkozások nyilvántartásba veszik a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozataikat, készen áll arra, hogy november elején megkezdje a nyilvántartásba vételek feldolgozását, és decemberben már teljes körűen működjön. A piaci szereplők és a kereskedők már a jogszabály alkalmazásának kezdete előtt nyilvántartásba vetethetik és benyújthatják a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatokat.
Januárban 100 vállalat részvételével kísérleti tesztelést hajtottak végre a rendszeren, majd azóta a Bizottság számos további intézkedést vezetett be, többek között a következőket:
- Egyablakos ügyintézési pont létrehozása az érdekelt felek informatikai támogatása érdekében
- Olyan interfész kifejlesztése, amely manuális adatbevitel nélkül lehetővé teszi a gépek és a rendszer közötti kapcsolat létrehozását; több mint 250 magánszektorbeli érdekelt fél fejleszti ezt a funkciót
- Támogatás az érdekelt felek földrajzi helymeghatározással kapcsolatos fájljainak teszteléséhez és visszajelzések adása
- Videók és részletes, többnyelvű felhasználói utasítások a rendszerrel kapcsolatban
- Képzés az érdekelt felek számára: az első alkalomra szeptember 25-én került sor Brüsszelben, az online képzést pedig október második felében tartják majd meg.
Következő lépések
A Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett intézkedéseknek köszönhetően teljesülnek a zökkenőmentes végrehajtáshoz szükséges feltételek:
- A közzétett újabb iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok kiegészítik a termelők, a kereskedelmi szervezetek és a partnerországok számára a rendelet végrehajtásának előkészítéséhez rendelkezésre álló bőséges támogatást, miközben a Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy a szükséges mértékben folytassa a párbeszédet és a szerepvállalást.
- A Bizottság felkéri a vállalatokat és más érdekelt feleket, hogy végezzék el az informatikai rendszer használatára vonatkozó kapcsolódási, tesztelési és képzési feladatokat.
- A Bizottság intenzívebbé teszi a párbeszédet a legtöbb érintett országgal, és ez hozzájárul majd az országokat összehasonlító teljesítményértékelési rendszer gyors véglegesítéséhez, amely végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat révén valósul majd meg, 2025. június 30-a előtt.
- A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az év végéig fogadják el a végrehajtási időszak meghosszabbítására vonatkozó javaslatot.
Előzmények
Az erdőirtásról szóló uniós rendelet biztosítja, hogy az uniós piacon forgalomba hozott kulcsfontosságú áruk többé ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz az EU-ban és a világ más részein. Az erdőirtás és az erdőpusztulás korunk két fő környezeti kihívásának, a klímaváltozásnak és a biológiai sokféleség csökkenésének fő kiváltó okai közé tartoznak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO becslései szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektárnyi – azaz az Európai Unió területét meghaladó méretű – erdőt irtottak ki világszerte. A 2015–2020-as erdőirtási adatok alapján a világ óránként a brüsszeli Bois de la Cambre erdőfelületének kilencszeresét, illetve az Európai Parlamenttel határos Léopold Parc területének háromszorosát veszíti el.
A társjogalkotók 2023-ban fogadták el a jogszabályt, elsöprő többséggel mind a Parlamentben, mind a Tanácsban. A Bizottság 2021-ben készült javaslatának előkészítése során nyilvános konzultációt folytatott, amelyre a második legtöbb (csaknem 1,2 millió) válasz érkezett, és az érdekelt felek túlnyomó többsége támogatta a kötelező átvilágítást is magában foglaló ambiciózus megközelítést.