Ház vagy lakás, esetleg lakóhajó, netán jurta? Saját vagy bérelt ingatlan? Zsúfolt vagy kihasználatlan? Az Európa Pont blogjának írásából kiderül, miben és hogyan élünk mi európaiak, és infografikán is láthatóak a részletek.
Megjelent az Eurostat 2025-ös Lakhatás Európában című interaktív kiadványa, amely többek közt az otthonok típusaira, a tulajdonra, méretre, minőségre és környezeti hatásukra vonatkozó legfrissebb adatokat tartalmazza. Vizsgálja emellett a lakhatási költségeket – a lakásárakkal és a bérleti díjakkal mi is foglalkoztunk korábban – és az építőipari trendeket is, valamint új mutatóként tartalmazza, milyen arányban érzik magukat bizonyos csoportok lakáskeresés során diszkriminálva. A jelentés számos izgalmas részletet tartalmaz. Lássuk!
2024-ben a lakosság bő kétharmada (68%) saját tulajdonában élt. Ebben Kelet-Európa látványosan elkülönül a kontinens többi részétől: a térség összes országa a lista első felében található, és négy országban – Románia, Szlovákia, Magyarország és Horvátország – 90 százalék fölötti a saját tulajdon aránya. Az egyetlen régión kívüli ország Olaszország, a tizedik helyen, 76 százalékkal. A lista másik végén Németország van, ez az egyetlen uniós állam, ahol a saját tulajdon aránya nem éri el az 50 százalékot (itt a népesség 53 százaléka bérleményben lakik).
Milyen a lakhelyünk?
Az uniós polgárok bő 51 százaléka házban, 48 százalékuk lakásban él, és az egyéb helyek – lakóhajók, lakókocsik – aránya nem éri el az egy százalékot. Messze a legtöbben Írországban élnek házban (90%), majd Hollandia (77%, és itt a legmagasabb az egyéb kategória is, 3 százalékkal), Belgium (szintén 77%), Horvátország (76%) és Ciprus (74%) következik, Magyarország (73%) pedig a hatodik. A lakások aránya Spanyolországban (65%), Lettországban (64%) és Máltán (63%) a legnagyobb.
…és mekkora?
A lakások mérete egyrészt az egy főre jutó átlagos szobaszámmal mérhető: 2024-ben az EU-ban 1,7 szoba jutott egy főre – a legtöbb Máltán (2,2), majd Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában (mindenhol 2,1 szoba). A lista másik végén Szlovákia és Románia (1,1 szoba), illetve Lengyelország és Lettország (1,2 szoba) állt. A magyarországi egy főre jutó szobák száma kicsivel az EU-átlag alatt van, 1,6 szoba.
Ehhez kapcsolódó mutató a háztartásokban élő személyek száma: 2024-ben az EU-ban átlagosan 2,3 fő élt egy háztartásban – és nálunk, Magyarországon is pont ennyien. Nem meglepő, hogy a legtöbben ott élnek egy lakásban, ahol a legkevesebb szoba jut egy főre: Szlovákiában (3,1 fő), őket Lengyelország (2,9), Horvátország és Írország (2,7) követi. A legritkábban Finnországban és Litvániában (1,9 fő), illetve Németországban, Dániában és Svédországban (2 fő) laknak.
A lakhatás minőségét pedig többek között azon lehet mérni, hogy megnézzük, milyen arányban élnek az emberek túlzsúfolt otthonban. Ez esetben is a lakók és a szobák számát hasonlítják össze, de más-mást tartanak minimálisan szükségesnek: pároknak, két 12 alatti gyereknek és két 12-17 közötti azonos nemű testvérnek is ugyanúgy egy-egy szobára van szüksége, mint az egyedülállóknak. 2024-ben az EU-ban a lakosság 17 százaléka élt túlzsúfolt otthonban – ez 2010-ben még 19 százalék volt. A legnagyobb arányban Romániában (41%), Lettországban (39%) és Bulgáriában (34%), legkevesebben pedig Cipruson (2%), Máltán (4%) és Hollandiában (5%). A magyar átlag ez esetben is jobb az uniósnál (14,6%).
Ennek pont az ellentéte a benne élő háztartás igényeihez képest túl nagynak tekinthető kihasználatlan otthon. Ezek jellemző oka, hogy az idősebbek a gyermekek felnövése és elköltözése után is otthonukban maradnak. 2024-ben az uniós polgárok körülbelül harmada (33%) élt ilyen otthonban – ez 2010 óta meglehetősen stabil –, a legmagasabb arányban Cipruson (70%), Írországban (67%) és Máltán (64%), a legalacsonyabb arányban pedig Romániában (7%), Lettországban (10%) és Görögországban (13%). A magyar lakosság körülbelül a negyede (26,1%) lakott ilyen alulhasznosított lakásokban.
Forrás: https://europapont.blog.hu/2026/01/10/lakhatas_europaban