Mit hoz a magyar uniós elnökség? – 2. rész

A mostani részben az elmúlt öt éves ciklus kiemelkedő európai politikai kérdések eredményeit és megmaradt feladatait értelmezzük. A zöldpolitikától a migrációig terjedő témákban várható nagy vitákat vizsgáljuk. Mi várható a következő időszakban?

Zöldebb és igazságosabb Európa

Ez a közös program legsokrétűbb pillére, amelyben megjelenik a zöldpolitika és a zöld átállás, a közös agrárpolitika, az energetika és a szociális politika is. Ursula von der Leyen öt évvel ezelőtt a legjelentősebb célnak tekintette az ezen a területeken való előrelépést.

Ennek értelmében – ha a világ közben változott is - spanyol–belga–magyar elnökségi trió kijelölte, hogy törekedni fog a Fit for 55 csomag gyors és méltányos megvalósítására, azaz folytatja a munkát a hátralévő jogalkotási dossziékon. További kiemelt terület lesz az erdőgazdálkodás, amelynek javítására szintén vállalkozott a spanyol–belga–magyar hármas. A trió támogatni kívánta a különféle címkézési kezdeményezéseket az önálló európai élelmiszerpolitika megvalósítása érdekében, valamint figyelemmel kísérik majd a megreformált közös agrárpolitika (KAP) végrehajtását és a 2027 utáni új KAP kialakítását.

A tavasz folyamán a gazdatüntetések valósága azonban ebben a témában is kikényszerített egy azonnali reakcióként értelmezhető tanácsi következtetést a március 21-22-i ülésen. Ebben a piaci verseny fontosságának elismerése mellett a Tanács felszólította a Bizottságot, tegyen hathatós intézkedéseket az EU mezőgazdasági termelőit sújtó adminisztratív- és pénzügyi terhek csökkentésére.

GMO kérdés újra felmerülhet

A magyar elnökség szempontjából valószínűleg kezelni kell annak a következményét, hogy Európai Bizottság 2023 júliusában új jogszabályi keretet javasolt a GMO-k bizonyos kategóriáira, amely alapján ezen termékek könnyebben jutnának piacra jelölés és engedélyek nélkül. Azaz, ha akarnánk se tudnánk, hogy génszerkesztett terméket vásárolunk-e? Az új GMO-k deregulációja felveti a kérdést, mik is ezek és milyen kockázatot hordozhatnak magukban?

A GMO-val kapcsolatos teljes tilalom magyar stratégiai álláspontját, pl. az élelmiszertermelés teljes GMO mentességét, a törvényhozás már 2006-tól elfogadta, majd az Alaptörvény is rögzítette. Ennek ellenére 2009-ben ugyan az Unió fel akarta oldatni ezt a tilalmat, de több európai ország is a magyar álláspont mellé állt, és ritkán látott konszenzus alakult ki a témában.

A géntechnológiai ipar brüsszeli lobbi-nyomásán is érezhető, hogy nem akart belenyugodni az európai kudarcba, és a dizájner drogok gyártóinak kreativitását követve új módszereket találtak. Ezt génszerkesztésnek, precíziós nemesítésnek nevezik azt sugallva, hogy ezek nem is génmódosítási technikák. Ezzel nem lehetett kicselezni a jogalkotókat, így 2018 nyarán az Európai Unió Bírósága határozatot hozott, hogy ezek ugyanúgy génmódosított szervezetnek minősülnek, jelölni és engedélyeztetni kell őket.

A Bizottság tavaly nyári javaslata azonban „kidizájnolná” az uniós-GMO szabályok hatálya alól az új génmódosítási technikákkal előállított növényeket. Konkrétan két részre osztanák az új GMO-kat: az első kategóriába esőket nem kellene engedélyeztetni, nem kellene szigorú hatásvizsgálat alá vetni és jelölni. Szakértők szerint az új GMO-k 94%-a ebbe a besorolásba esik. Ez azt jelentené, hogy a fogyasztókat megfosztják attól tájékoztatástól, amelyből megtudhatnák, vajon génmódosított élelmiszereket tesznek-e a bevásárló kosarukba?

A tagállamokkal egyelőre nem sikerült ezt elfogadtatni, bár az unió soros elnökségét adó spanyolok az előző félévben megpróbálták keresztülvinni a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Tanácson. Az Európai Parlament február 6-án szavazott erről, az új szabály alapján a jelölési kötelezettség megmaradna, de az engedélyeztetés, hatásvizsgálat nem lenne kötelező, ami a GMO lobbi erejét mutatja. Most az Európai Tanácson a sor, hogy foglalkozzon a témával. Ebben a félévben még a belgák töltik be az Unió soros elnökségi tisztjét, és úgy látszik Belgium a GMO szabályozásban nem szeretné, ha a stafétabotot a magyar elnökség még átvenné!

Migráció: lehet még vita?

Az Európai Tanács a Bizottság közleménye nyomán áttekintette a migrációval kapcsolatos aktuális helyzetet, és újólag megerősítette az EU elkötelezettségét amellett, hogy a migrációra vonatkozóan továbbra is a 2023. decemberi európai tanácsi következtetésekben jóváhagyott átfogó megközelítést kövessen. Az Európai Tanács – megállapítva, hogy az irreguláris migránsok több mint 90 %-a embercsempészek segítségével jut el az EU-ba – támogatja a Bizottság arra irányuló elhatározását, hogy az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni hatékony küzdelem érdekében az EU rendelkezésére álló valamennyi eszköz megerősítésre kerüljön, ezzel egyidejűleg pedig elinduljon egy, az e globális kihívásra való reagálást célzó globális szövetség.

Az Európai Parlament április 10-én elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét, amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséról és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkeznek.