A Parlament meghatározta, milyen álláspontot képvisel majd a többéves pénzügyi keret (MFF) főbb tételeiről és elosztásáról szóló, a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokon.
- A pénzügyi keret legyen az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százaléka, és a hiteltörlesztés költségeit kezeljék külön
- Fontos támogatandó terület a védelem és a versenyképesség, de továbbra is fenn kell tartani a kohéziós és mezőgazdasági célú finanszírozást
- Az egyszerűsítés nem mehet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus felügyelet rovására
- A következő költségvetés elfogadásakor évi mintegy 60 milliárd eurót hozó új bevételi forrásokról kell gondoskodni
A Parlament meghatározta, milyen álláspontot képvisel majd a többéves pénzügyi keret (MFF) főbb tételeiről és elosztásáról szóló, a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokon.
A 370 szavazattal, 201 ellenében és 84 tartózkodás mellett most elfogadott időközi jelentésében a Parlament az uniós bruttó nemzeti jövedelem 1,27 százalékának megfelelő nagyságú költségvetést irányoz elő a 2028 és 2034 közötti időszakra, nem számítva az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (NGEU) miatti adósságtörlesztés költségvonzatát.
Az Európai Bizottság 2025. júliusi eredeti javaslatához képest ez a pénzügyi keret mintegy 10 százalékos növelését jelenti. A többletforrások egyenlő arányban oszlanának meg az Unió prioritásaihoz rendelt három fő költségvetési fejezet között (az ügynökségek és az adminisztráció kiadásait nem növelnék), illetve enyhítenének az inflációs nyomáson.
Az eredeti bizottsági javaslathoz képest így névértéken (2025-ös változatlan árakon) 175,11 milliárd euróval, illetve (folyó árakon) 197,3 milliárd euróval nőne a keret, nem számítva az NGEU törlesztését. A Parlament az EU politikai prioritásainak és stratégiai céljainak finanszírozásához összességében (2025-ös változatlan árakon) 1,78 billió eurós, illetve (folyó árakon) 2,01 billió eurós büdzsét tart indokoltnak.
A képviselők szerint fontos, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetés továbbra is beruházási eszköz maradjon az uniós politikák, polgárok, régiók, vállalkozások, különösen a kkv-k szolgálatában, uniós értéktöbblettel egészítve ki a nemzeti államháztartásokat. Határozottan ellenezik az uniós költségvetés nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését, és figyelmeztetnek, hogy a Bizottság „tagállamonként egy terv” megközelítése aláássa az uniós politikákat, csökkenti az átláthatóságot, és szükségtelen versenyt teremt a kedvezményezettek között.
A kiemelt programokat támogató források egyértelmű elkülönítése és megnövelése
A képviselők kellő mértékű forrásokat kívánnak hozzárendelni a különböző szakpolitikákhoz, megfelelően elkülönítve ezeket a nemzeti és regionális partnerségi terveken belül, különös tekintettel a közös agrárpolitikára és a halászati politikára, a legkülső régiók támogatására, a kohéziós politikára, az Európai Szociális Alapra és a belügyekre. Hangsúlyozzák, hogy a regionális és helyi hatóságokat maximálisan be kell vonni a programok tervezésébe és végrehajtásába.
Üdvözlik, hogy a Bizottság a versenyképességre, a védelemre, az innovációra, a digitális és ökológiai átállásra, az infrastruktúrára, az egészségügyre, az oktatásra és a kultúrára szánt források megkétszerezését tervezi. Egyúttal szorgalmazzák a kiemelt uniós programok költségvetésének növelését többek között az Európai Versenyképességi Alap (EVA), a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), az Erasmus+, az AgoraEU, az uniós polgári védelmi mechanizmus, „az EU az egészségért” program, valamint az LIFE programhoz kapcsolódó intézkedései esetében.
A képviselők támogatják a külpolitikára szánt költségvetés növelését, ugyanakkor nem tartják elégségesnek annak tervezett mértékét. Több forrást különítenének el a bővítés, a fejlesztés, Ukrajna támogatása, a többoldalú együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozására.
Nem csökkenhet az átláthatóság és az elszámoltathatóság
A Parlament határozott álláspontja szerint a költségvetés szerkezetének egyszerűsítése nem mehet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus felügyelet rovására. Arra figyelmeztet, hogy a költségfüggetlen finanszírozás széles körű használata megnehezítheti a megfelelő auditálást. A jelentésben az is hangsúlyt kap, hogy az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós forrásokhoz való hozzáférés lényeges előfeltétele, azzal együtt, hogy nem szabad egy kormány jogsértései miatt a végső kedvezményezetteket büntetni.
A bevételi oldal
A képviselők megerősítették, hogy a Parlament elkötelezett az új saját források bevezetése mellett, nemcsak az NGEU miatti adósságtörlesztés, hanem az uniós szakpolitikai törekvések finanszírozása érdekében is. Támogatják a Bizottság által javasolt „kosáralapú megközelítést”, egyben hangsúlyozzák, hogy a következő hosszú távú költségvetés elfogadásakor évi mintegy 60 milliárd eurót hozó új bevételi forrásokról kell gondoskodni. Amennyiben nem megy át minden bizottsági javaslat, működő alternatívának tartanák a digitális szolgáltatási adó, az online szerencsejátékokra kivetett adó vagy a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységekből származó tőkenyereséget terhelő adó bevezetését, illetve az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatókörének kiterjesztését.
Részletes számadatokért lásd az időközi jelentés II. mellékletét.
A jelentéstevők szerint
Siegfried Mureşan (EPP, Románia) társjelentéstevő szerint: „A mai szavazással az Európai Parlament meghatározza az ambíciók és az ütemterv irányvonalát. Határozott álláspontot fogadtunk el a következő költségvetésről, amely egy mérsékelt, 10 százalékos emeléssel egyensúlyt teremt az új és a hagyományos prioritások között. Felhívjuk az Európai Tanácsot, hogy tegyen lépéseket, vigye tovább javaslatainkat, és állapodjon meg egy határozott, időszerű költségvetésről. Készen állunk a tárgyalásokra.”
Carla Tavares (S&D, Portugália) társjelentéstevő hozzátette: „A közös agrárpolitika, a kohéziós alapok, a Horizont Európa, az Erasmus+ – ezek nem a múlt relikviái, hanem az európai szolidaritás gerincét képezik, és alakítják a jövőnket. Az ambíció erőforrások nélkül üres, ezért határozott álláspontot fogadtunk el a következő költségvetéssel kapcsolatban, egyensúlyt teremtve az új és a hagyományos prioritások között egy mérsékelt emeléssel és új, valódi saját forrásokkal. Most az Európai Tanácson a sor, hogy megfeleljen ambícióinknak, építsen javaslatainkra, és biztosítson egy erős, időszerű költségvetést – olyat, amely a régiók, a kedvezményezettek és az emberek javát szolgálja. Várjuk a konstruktív tárgyalásokat.”
A következő lépések
A szavazással a Parlament meghatározta tárgyalási álláspontját a többéves pénzügyi keret főbb tételeit és elosztását meghatározó rendeletről. Az MFF-rendelet elfogadásához a Parlament jóváhagyása szükséges. A tárgyalások akkor kezdődhetnek meg a Tanáccsal, ha az uniós tagországok is kialakították teljes körű, közös álláspontjukat.
Háttér
A Parlament 2025 májusában határozta meg a 2027 utánra szóló uniós költségvetéssel kapcsolatos prioritásait. Az Európai Bizottság ezt követően 2025 júliusában terjesztette elő javaslatát, amely vezető EP-képviselők szerint valójában befagyasztotta a beruházásokat, mivel az NGEU miatti hiteltörlesztés is része volt. A költségvetés túlnyomórészt a vállalkozásokat, a gazdákat, a régiókat és a civil társadalmat támogatja, és durván 6 százaléka adminisztratív jellegű kiadás.
További információ
- Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2026.4.28.)
- Az eljárás adatai (angolul)
- Parlamenti prioritások a következő hosszú távú uniós költségvetésben (2025.5.7.)
- EP Kutatószolgálat: A Parlament álláspontja a 2028–2034-es uniós költségvetésről (2026. április, angolul)
- EP Kutatószolgálat: Az EU következő hosszú távú költségvetése: a 2028–2034-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret (2026. február, angolul)
- EP Kutatószolgálat: Az EU 2028–2034-es költségvetése: az Európai Parlament álláspontjának összehasonlítása a Bizottság javaslatával (2026. április, angolul)
- Médiaeszköztár: Tudnivalók az EU hosszú távú költségvetéséről
A hosszú távú uniós költségvetésnek szentelt parlamenti weboldal