Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az vmkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Az állami támogatások szerepe az európai iparban

2024. március 12.

Összefoglaló az Európai Unió által jóváhagyott állami támogatási rendszerben eszközölt változásokról, valamint arról, hogy a módosítások milyen hatással bírnak hazánk és a versenytársak ipari helyzetére.

Az Európai Bizottság jóváhagyta az ideiglenes válság- és átállási keret (Temporary Crisis and Transition Framework, továbbiakban: TCTF) magyar módosítását, mely lehetőséget teremt a Kormánynak arra, hogy 2024. első félévében állami támogatást biztosítson a háború és a káros szankciós politika negatív hatásainak kitett vállalatok támogatására, a gazdasági növekedés helyreállításának segítésére és a zöld átállás ösztönzésére.

A magyar TCTF program nyilvános, bizottsági sajtóközlemény ITT olvasható.

A hazai ipari szereplők körében a TCTF rövidítés talán még nem annyira ismert, de alighanem hamarosan köztudottá válik, ugyanis Magyarország 2025 végéig 920 milliárd forint állami támogatás kiosztására szerzett engedélyt ebben az uniós keretrendszerben.

A TCTF tehát egy komoly keret a nemzetállamoknak a támogatásra, mivel az unió közel tízszeresére növelte a tagállami hatáskörben odaítélhető támogatásokat az eddigiekhez képest, és támogathatóvá tett új tevékenységeket is.

A cél az, hogy Európában jöjjenek létre a gyárak, és a támogatás indokolása során mindig azt kell bizonyítani, hogy amennyiben az adott kínai, koreai vagy szingapúri befektető nem kapta volna meg az állami támogatást, akkor a beruházást az Európai Gazdasági Térségen kívül valósította volna meg.

Egy megfelelően működő állami támogatási rendszer hatékonyan hozzá tud járulni a gazdasági növekedés és a versenyképesség növeléséhez a beruházási ráta magasan tartásán és a legújabb, leghatékonyabb technológiák megtelepítésének ösztönzésén keresztül.

A beruházások ösztönzése vonatkozásában két különböző esetkör kiemelendő állami támogatási szempontból:

  • a nemzetközi működőtőke beruházásokért (FDI) folytatott verseny esetén az állami ösztönzők segíthetnek abban, hogy a mérleg nyelve hazánk javára billenjen és kiemelt beruházásokat nyerjünk el más országok elől,
  • másfelől a hazai vállalkozások fejlesztései során az állami támogatás elősegítheti egy egyébként elnapolásra kerülő fejlesztés elindítását, megvalósítását.

A hatékony támogatás érdekében mindkét esetben törekedni kell arra, hogy a támogatás összege ne haladja meg a minimálisan szükséges mértéket, illetve, hogy csak kellően átgondolt és megfelelően előkészített projektek részesüljenek állami forrásban.

Régiós összehasonlításban Magyarország legnagyobb versenytársai az FDI projektekért folytatott versenyben általában a Visegrádi Négyek többi tagállama, amihez termelő beruházások esetén ez EU-n kívülről gyakran Szerbia, illetve újabban Marokkó lép be konkurensként.

A magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari beruházások esetén (például üzleti szolgáltató központ, fejlesztőközpont) a térségbeli versenytársakon kívül érdemes figyelni Spanyolországra, Portugáliára vagy a Balti államokra is.

A megváltozott állami támogatási szabályrendszer – melynek egyik oka az említett TCTF keretszabály – érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy ismét nagyobb arányban indulnak jelentős FDI projektek Európában, ugyanakkor érdemes kiemelni azt is, hogy az új feltételek mellett immár a nyugat-európai országok is aktív szereplői lehetnek a termelő beruházásokért folytatott versenynek.

Az Egyesült Államok és Kína régóta rivalizálnak egymással, csakhogy öt kiemelt iparágban, az akkumulátorok, a napelemek, a szélturbinák, az elektrolizátorok (hidrogéngyártás), illetve a hőszivattyúk és ezek részegységei, alapanyagai esetében az Egyesült Államok és az Európai Unió is „kereskedelmi háborúba” fogott, elsősorban az államok által nyújtható támogatások terén.

Az Egyesült Államok kongresszusa 2022 nyarán elfogadott egy, a zöldenergia-termelést és a hazai ipart támogató csomagot, amelyet az „inflációcsökkentő törvény” (Inflation Reduction Act – IRA) néven hirdetettek meg. Az IRA jelentős adókedvezményt és támogatást ígér a zöld átállás finanszírozására, melynek nem titkolt célja, hogy a zöld átálláshoz szükséges technológiák és termékek fejlesztésének és gyártási folyamatának minél nagyobb része az Egyesült Államokban valósuljon meg.

Ezt követően az Európai Unió 2023 márciusában jelentősen átstrukturálta az állami támogatási szabályokat, azonban az átfogó keretszabályokon belül sokkal lassabban változtattak maguk a tagállamok, vagyis nem alakultak ki a nemzeti programok. 2023 szeptemberében csak Spanyolország, Németország és Magyarország alakította ki a maga programját. Ennek oka, hogy az összes felsorolt országnál kulcsfontosságú iparág a járműipar.

A támogatási rendszert illetően megfontolandó lehet az egyes ágazati csoportok számára dedikált támogatási rendszert kialakítani. Más üzleti elképzelésekkel rendelkezik egy cég az autóiparban, mint például a vegyiparban vagy a gyógyszeriparban. Mindegyik ágazat fontos alkotóeleme a gazdaságnak, és mindegyik máshogy tud hozzájárulni annak fejlesztéséhez.

Egyelőre tehát az európai program a három tagállammal az amerikaihoz képest még kisebb, de ez sokat nőhet majd a jövőben, és egy-egy ilyen forrás sokakat befolyásolhat.

A jövő iparában az energiaátmenet egy növekvő piac. Ha Ázsia erős pozíciója mellett az Egyesült Államok megszerzi az új beruházások zömét, akkor az Európai Unió a zöld gazdaságban nemcsak Ázsiának, de az Egyesült Államoknak is ki lesz szolgáltatva.

A beruházásokról hozott döntés természetesen nemcsak a támogatáson múlik. Fontos szempont, hogy a gyártó közel legyen a piacaihoz, de előfordulhat, ahol a fejlődő piaci helyszín nyer az alacsonyabb bérköltség, vagy a kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások miatt.

A vállalatok szempontjából a rendelkezésre álló állami támogatások hatékony kihasználása érdekében érdemes tehát úgy kialakítani a vállalati belső döntéshozatali folyamatokat, hogy a nagyobb fejlesztések, beruházások esetén a lehetséges ösztönzők is a vizsgálat tárgyát képezzék a döntéselőkészítés során, vagyis a lehetséges állami támogatások vizsgálata az egyik döntési szemponttá válik, és az illetékes döntéshozói fórum csak az állami források elérhetőségének ellenőrzése, illetve megtérülésre gyakorolt hatásának figyelembe vétele után adhat zöld lámpát az adott fejlesztésnek.

Fontos, hogy a vállalatok előre felkészüljenek, hogy milyen alátámasztó dokumentációval, igazolásokkal kell rendelkezniük a támogatások gyors, zökkenőmentes és biztonságos felhasználása érdekében.