Az előző év decemberében megalkotott rendeletek alapján a meghatározott előírásoknak megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős helyi iparűzésiadó- és adóelőleg-csökkentést vehetnek igénybe. Esetükben a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalékra, az adóelőleg pedig 50 százalékkal csökkenhet.
A szabályozással és a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban számos kérdés és bizonytalanság merült fel az elmúlt hetekben. Cikkünkben ezekre a tipikus, és bizonyára sokakat foglalkoztató kérdésekre igyekszünk választ adni, és a lényeges szempontokra rámutatni.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a cikk az elmúlt időszakban az adóhatóságok és a jogalkotó által kiadott tájékoztatásokon és iránymutatásokon alapul, ezáltal a jelenlegi jogértelmezést mutatja. Ugyanakkor számos esetben vannak még nyitott kérdések, valamint néhány esetben ellentmondás is, mely alapján feltételezhető, hogy az adóhatóság és/vagy a jogalkotó további iránymutatást, tájékoztatót ad ki. Emellett megjegyezzük, hogy a cikkünkben tárgyalt kérdéskörökön kívül is van jó pár értelmezési kérdés, amellyel kapcsolatban javasoljuk a körültekintő eljárást, a speciális helyzetek, kérdéskörök tekintetében pedig az érintett hatóságok véleményének kikérését.
Mely vállalkozók jogosultak igénybe venni az adó mértékének 1 százalékra történő csökkentését, valamint az 50 százalékos adóelőleg-kedvezményt?
A 639/2020. kormányrendelet alapján mindkét könnyítést a kkv-törvény (a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény) által meghatározott mikro-, kis- és középvállalati (kkv) méretnek megfelelő helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. törvény) szerinti vállalkozások azon része jogosult igénybe venni, akiknek az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.
Első körben tehát a helyi-iparűzésiadó-kötelezetteknek a kkv-törvény által meghatározott valamennyi kkv „méret” szabályának meg kell felelniük azzal az eltéréssel, hogy a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 4 milliárd forint lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 250 fős, vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás árbevétele és/vagy mérlegfőösszege hiába van 4 milliárd forint alatt, nem tudja igénybe venni az iparűzésiadó-könnyítést.
Értelmezésünk szerint a kormányrendelet szerinti kkv-minősítés meghatározása kapcsán is érvénnyel bír az állami adóhatóság által kiadott 2017/49. Adózási kérdés. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése a kkv-minősítéshez.
Mely év adatai alapján kell megállapítani a kkv-minőségnek való megfelelést?
Az adóelőleg 50 százalékkal történő csökkentésével kapcsolatban a 639/2020. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése konkrétan meghatározza, hogy melyik év adataival szükséges kalkulálni a kormányrendelet szerinti kkv-minősítés megállapítása során.
A beszámolókészítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerint készített és elfogadott beszámolót (a naptári éves adózó esetén ez a 2019. évi beszámoló), vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámolókészítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.
Az adó mértékének 1 százalékra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg ilyen konkrét előírásokat. Ezek alapján arra lehetne következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni. Ugyanakkor ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint az adócsökkentés kapcsán a 4 milliárd forintos értékhatár a 2021-ben végződő adóév nettó árbevételére vagy mérlegfőösszegére vonatkozik. Ebből pedig az a következtetés is levonható, hogy az adócsökkentés esetében a 2021-ben végződő adóév adataival kell kalkulálni.
Meglátásunk szerint ez az értelmezés nem olvasható ki a kormányrendeletből, illetve ha a kormányrendelet 1. §-át valóban így kell értelmezni, akkor az számos további kérdést vet(het) fel (pl. mi történik abban az esetben, ha a 2019. évi beszámoló alapján a vállalkozó jogosult az adóelőleg csökkentésre, míg a 2021-ben végződő adóév adatai alapján az adó mértékének csökkentésére nem?).
A kkv-minőség megállapítása során a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait szükséges figyelembe venni?
Az általunk ismert pénzügyminisztériumi álláspont, valamint a NAV honlapján elérhető 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a kormányrendelet szerinti kkv-minősítés meghatározása során a kkv-törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adataival is szükséges számolni.
A kkv-minőség megállapítása során a kkv-törvény szerinti ún. kétéves szabályt is alkalmazni kell?
Amennyiben a 639/2020. kormányrendelet adóelőleg-csökkentéssel kapcsolatos előírásait nézzük, akkor meglátásunk szerint mivel ebben az esetben a jogszabály konkrétan megjelöli azt az évet (éveket), mely alapján a kkv-minősítést el kell végezni, így a „kétéves szabályt” [kkv-törvény 5. § (3) bekezdés] nem kell alkalmazni.
Ahogy a fentiekben utaltunk arra, az adócsökkentés esetében ilyen, konkrét évre történő utalás nem történik. Emellett értelmezésünk szerint a kormányrendelet 1. §-a kizárólag az árbevétel- és mérlegfőösszeg-adatokra ad megszorító szabályt a kkv-kritériumok tekintetében (lásd a fenti 4 milliárdos küszöböt). Mindezekből az következne, hogy az adócsökkentés kapcsán szükséges alkalmazni a „kétéves szabályt”.
Ezt látszik megerősíteni a már említett 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója is. Az útmutató konkrétan nem említi az adott előírást, ugyanakkor az a következők szerint fogalmaz: „egyebekben a kkv-törvény szerinti kkv mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó egyéb előírásai (pl. létszámkritérium, partnervállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály) változatlanul alkalmazandóak”.
Ezzel szemben ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint a „kétéves szabály” azért nem alkalmazandó, mert a kormányrendeletben lévő 4 milliárdos küszöbérték-szabály kontextusa kizárja annak alkalmazhatóságát. E tekintetben tehát szükséges lenne az előírások pontosítása és/vagy az egységes jogértelmezés kialakítása.
Telephelyek bejelentésének kérdése az önkormányzati adóhatóságok részére
Fontos kiemelni, hogy az érintett vállalkozók csak akkor tudnak az 50 százalékos adóelőleg-csökkentéssel élni, ha azzal kapcsolatban legkésőbb 2021. február 25-éig a 639/2020. kormányrendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtanak be a székhelyük, telephelyük szerinti önkormányzati adóhatóságnak. A nyilatkozatot a 21NYHIPA nyomtatványon az állami adóhatósághoz, elektronikus módon kell beadni. Meglátásunk szerint a 2021. adóév tekintetében az év végi adókönnyítés érvényesítésétől a fenti nyilatkozat hiányában sem esnek el a vállalkozók, hiszen azt majd az éves adóbevallásukban tudják érvényesíteni.
E tekintetben tipikus gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az önkormányzati adóhatóság rendelkezik-e adatokkal a vállalkozások helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyeit illetően. Véleményünk szerint – és ezt erősíti meg például a Fővárosi Önkormányzat honlapján megjelent tájékoztató is – amennyiben korábban ez a bejelentés megtörtént az állami adóhatósághoz (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény [Art.] 1. melléklete erre lehetőséget ad, ugyanakkor nem teszi kötelezővé a Htv. szerinti telephely bejelentését) akkor igen, mert a helyi adókról szóló törvény 42/E §-a alapján az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton továbbítja a nála meglévő Htv. szerinti székhely, telephely és egyéb meghatározott adatokat az önkormányzati adóhatóságok részére.
Természetesen, ha egy vállalkozás ezeket a bejelentéseket nem tette meg, akkor azt pótolnia kell az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon (ezt az Adótanácsadók Egyesületének közleménye is megerősíti). Ennek a mulasztásnak a pótlása nemcsak az itt tárgyalt helyi-iparűzésiadóelőleg-kedvezmény igénybevétele miatt, hanem más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése miatt is fontos. Ilyen elmaradások tipikusan például, amikor egy vállalkozás egy, a székhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy raktárat, vagy amikor egy őstermelő a lakóhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy földterületet és azon gazdálkodik, következésképpen a Htv. szerint telephelye keletkezik.
Végezetül megjegyezzük, hogy a helyi adókról szóló törvénynek külön definíciója van a vállalkozások telephelyére vonatkozóan. Így ezeket nem lehet megfeleltetni a cégnyilvánosságról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, az adózás rendjéről szóló törvényekben stb. vagy akár a kettős adózást elkerülő egyezményekben lévő telephely fogalmaknak.
A tételes hipaalapot választó katás vállalkozóknak is nyilatkozniuk kell az 50 százalékos adóelőleg csökkentés igénybevételéről?
A helyi adókról szóló törvény 39/B §-a alapján azokat a kisadózó vállalkozásokat nem terheli adóelőleg-bejelentési kötelezettség, akik adóalapjuknak önkormányzatonként a 2,5 millió forintot választották (ez egy döntési lehetőség). Azaz ezek a vállalkozások, amennyiben így döntöttek korábban, a fentiekben említett adóelőleg-csökkentéssel kapcsolatos nyilatkozatot nem kell megtenniük az önkormányzati adóhatóság felé. Tudomásunk szerint a Fővárosi Önkormányzat már meg is kezdte ezeknek a kisadózóknak az adófolyószámlán az adóelőlegek előírásának felére csökkentését (azaz összesen 25 000 forint összegben jóváírtak csökkentést).
Forrás: adozona.hu