Az EP-képviselők figyelmeztetnek, hogy a tartós jogállamisági hiányosságok gyengítik a demokratikus biztosítékokat az EU-ban. A Bizottság ajánlásainak 93 százaléka évről évre ismétlődnek. A bírói függetlenség, a korrupcióellenes keretek, a média szabadsága, a civil társadalmi tér, az egyenlőség, illetve a fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is veszélyben vannak. Ezek a hiányosságok közvetlenül károsítják a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, a diszkrimináció elleni védelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, az információhoz való hozzáférést, a demokratikus részvételt és a közpénzek megfelelő felhasználását.
- A bíróságok, a sajtó szabadsága és a civil társadalmi tér továbbra is nyomás alatt van
- A képviselők határozottabb fellépést követelnek a korrupció elleni küzdelemben, illetve a kémprogramok és az újságírók elleni támadásokkal szemben
- Az alapjogokat és az egyenlőséget teljes mértékben védeni kell
A plenáris ülésen szerdán 82026.04.29.) 387 szavazattal, 191 ellenében és 46 tartózkodás mellett elfogadott szöveg a Bizottság 2025. évi jogállamisági jelentését vizsgálja, és áttekinti a fejleményeket a tagállamokban és az Unió intézményeiben.
A Parlament hangsúlyozza, hogy a Bizottság ajánlásainak 93 százaléka évről évre ismétlődnek. A bírói függetlenség, a korrupcióellenes keretek, a média szabadsága, a civil társadalmi tér, az egyenlőség, illetve a fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is veszélyben vannak. Ezek a hiányosságok közvetlenül károsítják a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, a diszkrimináció elleni védelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, az információhoz való hozzáférést, a demokratikus részvételt és a közpénzek megfelelő felhasználását.
Igazságszolgáltatási aggályok
A képviselők elítélik az igazságszolgáltatási rendszerek politikai célokra való visszaélésszerű felhasználását, beleértve a korrupciós ügyekbe való beavatkozást, a politikai indíttatású büntetőeljárásokat, a bírák és ügyészek elleni támadásokat, illetve az amnesztia és a kegyelem visszaélésszerű alkalmazását. Emellett az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteinek szigorúbb végrehajtását szorgalmazzák, és arra kérik a Bizottságot, hogy a börtönkörülményeket a jogállamiság szempontjából is kezelje.
Tartós korrupciós problémák
Az EP-képviselők a korrupciót a demokráciára, a jogállamiságra és az egyenlő bánásmódra nézve súlyos fenyegetésként tartják számon, és arra figyelmeztetnek, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközök gyenge végrehajtása elősegíti a büntetlenséget és aláássa a polgárok bizalmát. Üdvözlik az új korrupció elleni irányelvet, és szigorúbb szankciókat, szakosodott szerveket, illetve hatékony fellépést szorgalmaznak a magas szintű ügyekben. A Parlament emellett kéri az EU teljes jogú tagságát a Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO), valamint szorgalmazza a korrupcióval foglalkozó uniós szervek közötti szorosabb együttműködést.
A sajtószabadságra és a civil társadalomra nehezedő nyomás
A Parlament hangsúlyozza, hogy az oknyomozó újságírók meggyilkolása direkt támadás a jogállamisággal szemben, míg az újságírókkal szembeni fenyegetések, zaklatások és kampányok – beleértve a politikai indíttatásúakat is – visszatartó hatással vannak az oknyomozó újságírásra. A képviselők elítélik a kémprogramok használatát, és aggodalmukat fejezik ki a politikai beavatkozás, az állami ellenőrzés alatt álló hirdetések, a koncentrált tulajdonviszonyok és a közszolgálati médiára gyakorolt nyomás miatt.
A Parlament óva int attól, hogy túlzott adminisztratív terhek, finanszírozási megszorítások, lejárató kampányok, illetve a szervezetek és az emberijog-védők kriminalizálása révén csökkentsék a civil társadalom mozgásterét. A Parlament ismét leszögezi, hogy a civil társadalomra és a gyülekezési vagy egyesülési szabadságra vonatkozó korlátozásoknak indokoltaknak és arányosnak kell lenniük, illetve összhangban kell lenniük a jogi normákkal.
Alapjogok és uniós források
A Parlament összekapcsolja a jogállamiságot és az alapjogokat, hivatkozva a diszkriminációval, a gyűlöletbeszéddel, a rasszizmussal, az antiszemitizmussal, az iszlamofóbiával, az LGBTIQ+-ellenes intézkedésekkel, a kisebbségi jogok hiányosságaival, a nemi alapú erőszakkal, a migrációval és a menekültügyi politikákkal, valamint a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra vonatkozó akadályokkal kapcsolatos aggályokra. Emellett a képviselők a jogállamisági hiányosságok fennmaradása esetén az uniós források kifizetésének felfüggesztését szorgalmazzák.
Magyarország: megmaradtak a mélyen gyökerező hiányosságok
A Parlament emlékeztet arra, hogy a 2025. évi jogállamisági jelentés azt mutatja, hogy az előző években feltárt, mélyen gyökerező hiányosságok közül számos továbbra is fennáll Magyarországon: az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is megkérdőjelezhető, az ügyészség még mindig nem rendelkezik erős biztosítékokkal a politikai befolyással szemben, a jogalkotási folyamatok továbbra sem átláthatók, korlátozott a nyilvános konzultáció, és a tömegtájékoztatás szabadságának, sokszínűségének és a civil társadalmi térnek a védelmére irányuló erőfeszítések nem hoztak érdemi eredményeket.
A jelentéstevő szerint
Konstantinos Arvanitis (A Baloldal, Görögország) jelentéstevő elmondta: „A jelentést a demokratikus politikai erők nagy többsége hagyta jóvá. Ez a jogállamiság EU-n belüli megszilárdításának mutatója. A szöveg valamennyi releváns területet lefedi, egyértelműen hangot ad a tagállamokban tapasztalható szabálytalanságokkal kapcsolatos aggályainknak, és számos konkrét javítási javaslatot tartalmaz. Nagyon hálás vagyok az ezt támogató európai parlamenti képviselőtársaimnak, és remélem, hogy fontos referenciaeszközzé válik majd az európai értékek védelmére irányuló jövőbeli lépéseinkhez.”
További információ