A GKI Gazdaságkutató Zrt. – a EU támogatásával és módszertanéval végzett – felmérése szerint májusban a fogyasztók hangulata óriásit javult áprilishoz képest. Ugyanakkor az üzleti szféra kilátásai nem változtak érdemben. A várakozások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe négy ponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, s ezzel negyvenkilenc havi csúcsára ért fel. A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága érezhetőn javult, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó kilátás kissé mérséklődött.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – a EU támogatásával és módszertanéval végzett – felmérése szerint májusban a fogyasztók hangulata óriásit javult áprilishoz képest. Ugyanakkor az üzleti szféra kilátásai nem változtak érdemben. A várakozások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe négy ponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, s ezzel negyvenkilenc havi csúcsára ért fel. A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága érezhetőn javult, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó kilátás kissé mérséklődött.
A GKI üzleti bizalmi indexe májusban lényegében nem változott az előző hónaphoz képest. Az ipari bizalmi index 1 ponttal csökkent, míg az építőipari 1,5 ponttal emelkedett. A kereskedelmi és a szolgáltatói index hibahatáron belül növekedett. Mind a négy szektorra igaz, hogy az elmúlt időszak üzletmenetével való elégedettség kissé romlott, de a közeljövőre vonatkozó kilátások javultak.
A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor 2026 ötödik hónapjában érezhetően emelkedett áprilishoz képest. A következő három hónapban a vállalkozások 11%-a készül a létszám bővítésére, míg 10%-a csökkentené azt, szemben az áprilisi 8 és 11%-kal. Az építőiparban a létszám csökkentésére törekvők vannak többségben a bővítést tervezőkkel szemben, az iparban és a kereskedelemben ez a két arány gyakorlatilag megegyezik, míg a szolgáltatások területén az utóbbiaké a többség.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése májusban gyakorlatilag nem változott az előző hónaphoz képest. Az ipari válaszadók összességében kiszámíthatóbbnak érezték a környezetet, mint áprilisban, míg a kereskedők ebben a tekintetben romlást érzékeltek.
Az ár-indikátor, ami a cégek értékesítési árainak a következő három hónapban várható alakulását mutatja, áprilisban egyéves csúcsára emelkedett, majd májusban némileg mérséklődött. A következő három hónapban a cégek 30%-a tervez árat emelni, míg árcsökkentésre 6%-uk készül – szemben az áprilisi 35 és 5%-kal.
A GKI fogyasztói bizalmi index májusban jelentős ugrással öt és féléves csúcsra emelkedett. E mutató 16 pontot nőtt egyetlen hónapban. Ilyen mértékű pozitív irányú elmozdulásra a mérés több mint 30 éves történetében még nem volt példa. E drámai emelkedés hátterében elsősorban az ország következő 12 havi gazdasági helyzetének, valamint a lakosság következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásainak jelentős javulása áll. Az index másik két részindexe is pozitív irányba mozdult el, bár az előbbieknél jóval kisebb mértékben.
Az ábrák adatai megtalálhatók a mellékelt Excel-állományban.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szféra és a lakosság (azaz a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe: a GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A GKI üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. A foglalkoztatási indikátor a következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége. Az ár indikátor a következő három hónapban az értékesítési árak növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége. A GKI fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga. A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.