Kormányrendelet értelmében a vállalkozó kivitelező köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni 2025. január 15-től.
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.
Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.
A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség
a) kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,
b) nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.
A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.
A felelősségbiztosításnak
a) 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,
b) 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
c) 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,
d) 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,
e) 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig
kell fedezetet biztosítania.
Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.
A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.
A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.
Az új szabályozás minden vállalkozást érint, aki az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzi:
társas vállalkozások
- TEÁOR'08 alapján: 41.20 - 43.99
- TEÁOR'25 alapján: 41.00 - 43.99
egyéni vállalkozók
- ÖVTJ'24 alapján: 412001 - 439918
- ÖVTJ'25 alapján: 410001 - 439906
A kivitelezői felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumokat várhatóan 2025. január 10-től tudja fogadni a kamara, elektronikus ügyintézés keretében.
A MABISZ tájékoztatása szerint jelenleg az alábbi biztosítók rendelkeznek kivitelezői felelősségbiztosítási termékkel:
- Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
- Allianz Hungária Zrt.
- CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
- Generali Biztosító Zrt.
- Groupama Biztosító Zrt.
- KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
- K&H Biztosító Zrt.
- Signal Iduna Biztosító Zrt.
- Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
- Uniqa Biztosító Zrt
A témában érdemes követni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapját, amely folyamatosan frissül a témában tudható új információkkal.
Az MKIK egy csokorba gyűjtötte a gyakran ismételt kérdéseket és megválaszolta azokat. Ezt az alábbiakban olvashatja.
Épp szüneteltetett egyéni vállalkozásnak kell biztosítást kötnie?
Most nem, de ha ismét aktív lesz, a KIVREG-ben való visszaaktiválás csak a KKFB dokumentumok felöltése után történik majd meg.
Mi a teendő, ha nem végez a vállalkozás kivitelezést?
Ebben az esetben két lehetőség van.
- A vállalkozás nyilatkozik arról a kamara felé, hogy jelenleg nem végez építőipari tevékenységet, és kéri, hogy a regisztrációját függesszék fel.
- A vállalkozás nyilatkozzon arról, hogy nem folytat építőipari tevékenységet, és kérje, hogy a regisztrációját törölje a kamara.
Ha egy vállalkozás kiveszi a kivitelezői tevékenységet a tevékenységi köreiből, akkor automatikusan törlődik a KIVREG-ből?
Nem, ilyen irányú adatkapcsolat nincs, kérni kell a törlést a fentiek szerint.
Annak a vállalkozásnak, amelynek jelenleg is van kivitelezői felelősségbiztosítása, szükséges-e újat kötni vagy megfelelő a meglévő?
Ez esetben felül kell vizsgálni, hogy a meglévő biztosítás megfelel-e az új szabályoknak. Ezt a biztosítóval tudja megnézetni a vállalkozó.
Ha egy alvállalkozó munkájára a fővállalkozója köt biztosítást, az elegendő?
Igen, de szerepelnie kell a biztosításban a vállalkozónak, mint biztosított és a dokumentumokat fel kell töltenie a KIVREG-be.
Mit fog ellenőrizni a kamara?
A kamara az árbevétel nyilatkozaton megadott bevételt és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenőrizni, hogy megfelel-e a jogszabályban előírtaknak. Minden egyéb az ügyfél és a biztosító feladata.
Milyen szankcióra számíthat a vállalkozó?
Ha nem tölt fel kötelező kivitelezői felelősségbiztosítást igazoló dokumentumokat, az MKIK
191/2009. 37.§ (1) c) ca) és cb)
- c) * megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását,
- ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetűkötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és
- cb) ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett –törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget.
Mit jelent a nettó jövedelem?
A biztosítók, a MABISZ és a két szakmai kamara közös álláspontja szerint társas vállalkozás esetén nettó árbevétel, egyéni vállalkozó esetén a nettó jövedelem (bevétel).
Ez nem jogszabály-értelmezés, s a kamarának nincs ráhatása arra, ha egy biztosító másként értelmezi a jogszabályt.
A vállalkozás teljes árbevétele vagy az építőiparból származó árbevétele a vetítési alap?
A biztosítók ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták az MKIK-t – más biztosítási termék gyakorlata alapján –, hogy az adott tevékenységből származó árbevételt veszik alapul. De fontos, hogy ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, az MKIK „csupán” a nyilvántartást vezeti. A kamarák ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az árbevétel/jövedelem ellenőrzése, a biztosítók pedig szerződéskötéskor nem ellenőrzik ezeket az adatokat, elfogadják a nyilatkozatot.
Idén alakult a vállalkozás, nincs előző évi árbevétele, mit ír a nyilatkozatba?
Feltehetően becsülni fogja, de ez is a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része.
Az a vállalkozás, amelyik minden egyes építőipari megbízásra külön felelősségbiztosítást köt, annak minden egyes új ügylet kötvényét fel kell tölteni majd a KIVREG-be?
Ha van ilyen, akkor igen.
Az árbevétel nyilatkozatot is fel kell majd tölteni a KIVREG-be?
Igen, ellenőrzéskor azzal tudja összevetni az MKIK a fedezet mértékét.
Az az árbevétel nyilatkozat megfelelő, amit a biztosító felé tesz a vállalkozás a biztosítási ügylet megkötésekor, vagy lesz MKIK-s formanyomtatvány erre?
Megfelelő lesz.
Van-e teendője a végelszámolás alatti vállalkozásoknak?
Nincs. Ha nem fut le a végelszámolás 2025. január 23-ig, akkor megtiltja a kamara a kivitelező tevékenységet.