Az Európai Unió Bírósága 2025. november 11-én hozott ítéletével lezárásra került a Dán Királyság által megtámadott, a megfelelő minimálbérek biztosításáról szóló (EU) 2022/2041 irányelv körüli jogvitára. A Bíróság több rendelkezést megsemmisített, az irányelv egésze továbbra is hatályos maradt.
Dánia keresete arra alapult, hogy az irányelv – bár deklaráltan nem kíván minimálbér-összegeket meghatározni – közvetlenül beavatkozott a bérszabályozásba, amikor konkrét módszertani követelményeket írt elő a tagállamok számára. A Bíróság végső soron meg is állapította, hogy az irányelv közvetlenül beavatkozott a minimálbérek összegének meghatározásába, holott az irányelv deklarált célja, hogy nem állapít meg tényleges minimálbért, a minimálbérek meghatározásához szükséges kritériumokat a tagállamok a nemzeti gyakorlatukkal összhangban határozzák meg.
Az irányelv négy konkrét szempont alkalmazását is előírta a minimálbérek felülvizsgálati eljárása során, illetve szabályt alkotott arra, hogy a minimálbérek ne csökkenhessenek.
A Bíróság azokat a rendelkezéseket semmisítette meg, amelyek:
- kötelező minimumkritériumokat írtak elő a minimálbérek felülvizsgálati eljárása során,
- valamint megakadályozták, hogy az eljárás eredményeként a minimálbér csökkenhessen.
A Bíróság ítéletének lényege, hogy az EU nem írhatja elő, milyen konkrét eljárási szempontokat kell alkalmazni a minimálbérek meghatározására, mert az már túlterjeszkedne a hatáskörein, a minimálbér összegét a tagállamok jogosultak meghatározni, ezen a téren nincs helye beavatkozásnak.
A megsemmisített rendelkezések összességében várhatóan nem jelentenek majd jelentős változásokat a minimálbérek meghatározása során a Bíróság által kiadott kommunikáció is arra helyezi a hangsúlyt, hogy a Bíróság megerősítette az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv nagy részének érvényességét.
Magyarország a 308/2024. (X. 24.) Korm. rendelet megalkotásával teljesítette a minimálbér-irányelvnek való megfelelési kötelezettséget és rendeleti úton rögzítette a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum meghatározásakor érvényesítendő szempontok között a bírósági ítélettel megsemmisített négyes feltételrendszert is, majd ezt követően a 2025-ös évben irányadó minimálbérmérték is az irányelv szellemében került elfogadásra.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete tehát nem gyengítette, hanem megerősítette a megfelelő minimálbérek uniós szintű védelmét. A magyar jogalkotásra a döntés várhatóan nem gyakorol közvetlen, érdemi hatást, ugyanakkor a jogszabályi környezet stabilizálódásának köszönhetően a munkáltatóknak és HR-szakembereknek érdemes továbbra is figyelemmel kísérniük az irányelv végrehajtásához kapcsolódó útmutatásokat és uniós ajánlásokat.