Az Európai Bizottság új javaslatcsomaggal készül a jövőbeli bővítésre. A tervek között szigorúbb garanciák szerepelnek az uniós értékek és a jogállamiság védelmére, miközben a tagjelölt országok már a teljes jogú tagság előtt is bekapcsolódhatnának bizonyos uniós programokba. Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna mellett egy egészen új elképzelés is felmerült: Kanada társult tagsága. Mit jelenthet mindez Európa jövőjére nézve? Az Európa Pont cikkéből kiderülnek a tervek.
A csomag hátterét részben az az tapasztalat adja, amelyet Marta Kos bővítésért felelős biztos nyíltan meg is nevezett: az EU jelenlegi eszközrendszere nem bizonyult elég hatékonynak olyan esetekben, amikor egy tagállam az uniós értékekkel ellentétes irányba fordul. A csomag erre reagál.
Ami a sajtóban „próbaidőként” szerepel
A javaslat egyik leginkább figyelmet kapott eleme egy új eljárás, amelyet a közbeszéd próbaidőként emleget – az EU hivatalos szóhasználatában ez a védzáradék-mechanizmus. A lényege: a csatlakozást követő 15 évben az EU megvonhatná az uniós forrásokat, és súlyos esetben a szavazati jogot is felfüggeszthetné, ha az új tagállam a jogállamiság vagy az uniós alapelvek ellen fordul. Az eljárás nem automatikus: a jogsértés súlyával arányos lenne, a Bizottság vagy több tagállam kezdeményezhetné, a döntést pedig a Tanács hozná meg.
A Bizottság ezt a mechanizmust a meglévő 7. cikk mellé képzeli el, nem helyette – annál gyorsabbnak és rugalmasabbnak szánja. A hagyományos, korábbi csatlakozásoknál alkalmazott védzáradékokból is szeretne hosszabbakat: a Bizottság szerint ezek eddig legfeljebb három évig voltak hatályban, a javaslat ezt az időkeretet kitolná.
Egyhangúság és vétó
A csomag egy másik eleme szintén tanulságokból született: a Bizottság azt szeretné, ha az új tagállam nem blokkolhatná a további bővítési folyamatot. Ez konkrétan Bulgária és Észak-Macedónia helyzetéből adódó tapasztalatra reagál: Szófia ugyanis egy rendezetlen kétoldalú vita miatt évek óta akadályozza Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait. A csomag nem zárja le azt, hogy az EU általánosan fenntarthatja-e a bővítési döntéseknél az egyhangúság követelményét.
Fokozatos integráció
A javaslat másik pillére szerint a tagjelölt országok már a teljes jogú tagság előtt bekapcsolódhatnak egyes uniós programokba és a belső piac bizonyos részeibe, ha teljesítik a feltételeket. Ilyen lehetőség például a részvétel az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségben (Frontex), vagy megfigyelői státusz egyes szakértői testületekben. A cél ezzel az, hog y a csatlakozási folyamat vonzóbb és kézzelfoghatóbb legyen a várakozó országok számára.
Akik várnak
A bővítési csomag öt tagjelöltet érint leginkább. Montenegró áll a legközelebb a célhoz: a tárgyalások záró fázisában jár, és Kos biztos szerint a folyamat akár 2026 végén vagy 2027-ben lezárulhat. Albánia és Moldova egyaránt haladnak előre. Ukrajna tagjelölt, de a közel öt éve tartó nyílt orosz agresszió miatt a csatlakozási folyamat számos egyedi kérdést vet fel, amelyek rendezése jelentős időt igényel. Észak-Macedónia pedig a bolgár blokád miatt egyelőre nem tud előrébb lépni.
Egy teljesen új fogalom: társult tagság
A bővítési vita közepette Ursula von der Leyen bizottsági elnök hagyományos évértékelő beszédében egy merőben új fogalmat vetett fel: Kanada lehetne az EU első „társult tagja”. Ez az uniós szerződésekben jelenleg nem létező kategória – és mint ilyen, egyelőre politikai szándéknyilatkozat.
Kanada esetében nem hagyományos bővítésről van szó. A közeledés hátterében az a geopolitikai változás áll, amelyről a vámháborúról és a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló korábbi posztjainkban is írtunk: az Egyesült Államok és Európa egyre több konfliktust mutató viszonya az EU-t arra ösztönzi, hogy hasonló értékrendű partnerekkel szorosabb kapcsolatokat építsen. Kanada ebben a keretben válik különösen érdekessé. A két fél megerősített együttműködést építene ki a védelmi ipar, a technológia, a kritikus nyersanyagok és az energia területén, anélkül, hogy Kanada az EU belső piacába és döntéshozatali rendszerébe integrálódna.
A javaslatok döntő többsége még nem végleges döntés: a legtöbb elemhez tagállami jóváhagyás szükséges. A vita elkezdődött, de a tényleges változások még előttünk vannak.