Az Európai Parlament május 21-én ötödik alkalommal hirdette meg a Daphne Caruana Galizia újságírói díj pályázatát. A kiemelkedő újságírói teljesítményt elismerő Daphne Caruana Galizia újságírói díjjal évről évre azokat az újságírókat tünteti ki az Európai Parlament, akik munkájukon keresztül az európai alapértékeket és alapelveket, így például az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot vagy az emberi jogokat védik és támogatják.
Ahogyan Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a sajtószabadság világnapján fogalmazott: „A szabad sajtó a demokrácia legfőbb védőpajzsa. Az újságíróknak szabadon, cenzúrától, megfélemlítéstől és megtorlástól való félelem nélkül kell tudniuk tudósítani. Az Európai Parlament mindig védeni és támogatni fogja a média és a sajtó szabadságát. A Daphne Caruana Galizia újságírói díj azok munkáját ismeri el, akik a legsötétebb titkokra is fényt derítenek – hiszen a hatalom ellenében kimondott igazságnak soha nem lehet ára. A díj az Európai Parlament igazság és szólásszabadság iránti szilárd elkötelezettségét testesíti meg. Azokat az újságírókat illeti meg, akik a tényekért küzdenek, legyenek azok bármilyen kellemetlenek. A sajtószabadság élteti a demokráciát.” A díjra állampolgárságtól függetlenül minden hivatásos újságíró és bármilyen szakmai csoportosulás pályázhat. Pályaműként olyan oknyomozó anyagot kell benyújtaniuk, amely a 27 uniós tagállam egyikében már megjelent a sajtóban vagy más médiában. A Parlament ezzel az elismeréssel az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat védő szakmai újságírást kívánja támogatni és reflektorfénybe állítani. A pályázók közül a sajtó és a civil társadalom, valamint a főbb újságíró-szövetségek képviselőiből álló, független páneurópai zsűri fogja kiválasztani a győztest. Az ünnepélyes díjátadást pedig – mint minden évben – Daphne Caruana Galizia halálának évfordulója, október 16-a körül rendezik. Az elismerés és a 20 ezer eurós pénzdíj azt mutatja, hogy a Parlament elkötelezetten támogatja az oknyomozó újságírást, és fontosnak tartja a szabad sajtót. Az elmúlt években a Parlament többször is jelezte, hogy az Unión kívül, de azon belül is történtek kísérletek a tömegtájékoztatás sokszínűségének aláásására. A Parlament számos alkalommal elítélte a médiaszabadság korlátozására irányuló kísérleteket, különösen az újságírók elleni támadásokat, bárhol és bármilyen formában követték is el azokat. Jelentős szerepe van abban, hogy 2024 márciusában létrejöhetett a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, amely a médiaszabadság védelmét, valamint az újságírók biztonságát és függetlenségét szolgálja. Emellett éveken át szorgalmazta a komolytalan jogviták elleni uniós fellépést, hogy ne lehessen mondvacsinált vádakkal perbe fogni az újságírókat és a civil társadalom képviselőit, és ezzel elhallgattatni a kritikus hangokat. Így jött létre a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni uniós irányelv, amelyet hivatalosan végül 2024 februárjában fogadtak el a jogalkotók. Az újságírók 2025. július 31-én (közép-európai idő szerint) éjfélig nyújthatják be pályázataikat a https://daphnejournalismprize.eu/ weboldalon. Korábbi évek díjazottjai 2021 – A Forbidden Stories által koordinált „Pegasus projekt” 2022 – Clément Di Roma és Carol Valade „Orosz befolyás a Közép-afrikai Köztársaságban” című dokumentumfilmje (ARTE/France24/Le Monde) 2023 – A Pílosz partjainál történt hajótöréssel kapcsolatos közös oknyomozás (a Solomon ügynökség, a Forensis, az StrgF/ARD és a The Guardian együttműködése nyomán) 2024 – Kísérő nélküli menekült gyermekek eltűnését feltáró oknyomozó projekt (Lost in Europe) Ki volt Daphne Caruana Galizia? A máltai újságírónő, blogger, korrupcióellenes aktivista főként korrupciós ügyekről, pénzmosásról, szervezett bűnözésről, a máltai állampolgársági papírok adásvételéről és a kormány Panama-iratokban való érintettségéről tudósította a nyilvánosságot. Folyamatos zaklatásnak volt kitéve, többen megfenyegették, mígnem 2017. október 16-án egy autóba rejtett pokolgép oltotta ki az életét. A máltai hatóságok tétlensége és félresiklott nyomozása óriási felháborodást keltett, és végül Joseph Muscat miniszterelnök lemondásához vezetett. A súlyos mulasztások miatt a Parlament 2019 decemberében felkérte az Európai Bizottságot, hogy saját hatáskörében tegyen lépéseket |