A gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat 2026-ban a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és tisztviselőinek ítélte oda az Európai Parlament.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a 2026. évi díjazott csütörtöki bejelentésekor a következőket mondta a strasbourgi ülésteremben: „Az Európai Unió a multilateralizmus és a nemzetközi intézmények tiszteletén alapul. Azzal, hogy a Szaharov-díjat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és tisztviselőinek ítéli oda, az Európai Parlament elismeri a Bíróság meghatározó munkáját a nemzetközi jog és az igazságosság érvényre juttatásában.”
A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) feladata, hogy kivizsgálja a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekményekkel: népirtással, háborús bűncselekményekkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel vagy agresszió bűntettével vádolt személyek ügyeit, és indokolt esetben bíróság elé állítsa őket.
A Bíróság kulcsfontosságú szerepet tölt be a büntetlenség elleni globális küzdelemben, és nemzetközi büntetőbíráskodása révén arra törekszik, hogy felelősségre vonja a bűncselekmények elkövetőit, valamint segítsen megelőzni a bűncselekmények megismétlődését. Végső fokon eljáró bíróságként a nemzeti igazságszolgáltatás kiegészítő fóruma. A Római Statútumnak nevezett nemzetközi szerződés által szabályozott szerv a világ első állandó nemzetközi büntetőbírósága.
A díj elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, beleértve a nyomozásokat, a vádemeléseket, a tárgyalásokat, illetve az elfogatóparancsok kibocsátását vagy kiadásuk engedélyezését.
Az EU-nak védelmeznie kell a nemzetközi igazságszolgáltatási és elszámoltathatósági mechanizmusokat
A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról, valamint az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről szóló 2025-ös éves jelentésekben az EP-képviselők mély aggodalmukat fejezték ki a Nemzetközi Büntetőbírósággal és annak ügyészeivel, bíráival, munkatársaival és partnereivel szembeni fokozódó fenyegetések kapcsán, valamint a 2025 óta – különösen az Egyesült Államok által – több hullámban ellenük bevezetett szankciók miatt, amelyek véleményük szerint a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer elleni súlyos támadásoknak minősülnek.
A képviselők többször is felszólították az Európai Bizottságot, hogy alkalmazzon úgynevezett „blokkoló intézkedéseket”, hogy megvédje a Bíróságnál dolgozó tisztviselőket a külső támadásoktól, és biztosítsa, hogy a szervezet teljesen függetlenül folytathassa tevékenységét. A blokkoló intézkedésekről szóló rendelet méretüktől és ágazatuktól függetlenül védi az európai gazdasági szereplőket azáltal, hogy az EU-n belül hatálytalanítja a külföldi bíróságok harmadik országok jogszabályain alapuló határozatait, és lehetővé teszi számukra, hogy jogi úton kártérítést igényeljenek a külföldi jogszabályok területen kívüli alkalmazásából fakadó kárukért.
A szóban forgó jelentésekben a képviselők üdvözölték, hogy az EU továbbra is pénzügyi támogatást nyújt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a nemzetközi igazságszolgáltatás számára különösen nehéz jelenlegi időszakban.
A Római Statútumnak valamennyi uniós tagállam részes fele, és mint ilyen köteles végrehajtani a Nemzetközib Büntetőbíróság határozatait, hangsúlyozták a képviselők. Kiemelték továbbá, hogy a nemzetközi jog egyre nagyobb mértékű figyelmen kívül hagyása és a nemzetközi igazságügyi intézményekkel kapcsolatos viták átpolitizálása egzisztenciális fenyegetést jelent a szabályokon alapuló globális rendre nézve.
A Bíróság elnöke és több bírája 2025 és 2026 folyamán látogatást tett az Európai Parlament szakbizottságainál, ahol bemutatták a képviselőknek, milyen következményekkel járnak az amerikai szankciók feladataik végzésére és saját személyükre nézve.
Szaharov-díj a gondolat szabadságáért
Az 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett orosz fizikus, Andrej Dimitrijevics Szaharov (1921-1989) mindenekelőtt a szovjet hidrogénbomba feltalálójaként vált ismertté.
Andrej Dmitrijevics Szaharov – Forrás: Wikipedia
Mivel munkájának az emberiség jövőjére gyakorolt hatása aggodalmakat ébresztett benne, igyekezett ráébreszteni az embereket a nukleáris fegyverkezési verseny veszélyeire. 1963-ban, amikor aláírták a nukleáris kísérletek elleni szerződést, részleges sikert könyvelhetett el.
A Szovjetunióban másként gondolkodó felforgatónak tartották. 1970-ben bizottságot hozott létre az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmére. A kormány növekvő nyomása ellenére Szaharov nem pusztán a hazájában másként gondolkodók szabadon bocsátásáért küzdött, hanem a rezsim egyik legbátrabb bírálója lett, valóságos hadjáratot folytatva az alapvető jogok lábbal tiprása ellen. Erőfeszítéseit 1975-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.
Andrej Szaharovot a szovjet hatóságok Gorkijba száműzték, ezzel korlátozva a külföldiekkel való kapcsolattartását. Itt értesült arról, hogy az Európai Parlament díjat szeretne alapítani a gondolkodás szabadságáért, és ezt róla nevezné el. 1987-ben, száműzetésből küldött üzenetében meghatódottságának adott hangot és egyben hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Parlament róla nevezze el e díjat. A díjat joggal tekinthette bátorításként mindenki számára, aki hozzá hasonló módon az emberi jogokért folytatott harcnak szentelte életét.
A nevét viselő díj korlátokat nem ismerve – még az elnyomó rendszerek határait is átívelve – részesíti elismerésben az emberi jogi aktivistákat és másként gondolkodókat az egész világon.
Az Andrej Szaharovról elnevezett Szaharov-díjat 1988-ban alapította az Európai Parlament. Évente ítéli oda azon egyének és szervezetek munkájának elismeréseként, akik védik az emberi és alapvető jogokat, ezen belül is a véleménynyilvánítás szabadságát, a kisebbségi jogokat, a nemzetközi jogot, valamint a demokráciát és a jogállamiságot.
A gondolatszabadságért járó Szaharov-díj ünnepélyes átadását 2026 decemberében rendezik az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.
Forrás: Európai Parlament